Találati lista:
381. cikk / 963 Vadásztársaság végelszámolása
Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
382. cikk / 963 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
383. cikk / 963 Bérleti díj vagy vagyoni értékű jog
Kérdés: Vagyoni értékű jogként vagy bérleti díjként kell könyvelni azt, ha a vírusvédelmi licenc minden évben meghosszabbodik, és van, amikor ki is bővítik a felhasználói kört?
384. cikk / 963 Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban
Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
385. cikk / 963 Ügyvédi iroda könyvvezetése
Kérdés: Ügyvédi irodának kötelező-e kettős könyvvitelt vezetnie, vagy vezethet egyszeres könyvvitelt 2015. január 1-jével? Milyen speciális szabályok vonatkoznak az ügyvédi irodára?
386. cikk / 963 Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor
Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kivaalanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
387. cikk / 963 Devizás szállítói tartozás árfolyamvesztesége
Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?
388. cikk / 963 Befektetett pénzügyi eszközök piaci értékelése
Kérdés: Az anyavállalat befektetett pénzügyi eszközei között tartja nyilván 3 leányvállalatában lévő részesedését, ahol 100%-ban tulajdonos. A 3 leányvállalatból kettő saját tőkéje és piaci értéke tartósan és lényegesen nagyobb az anyavállalatnál lévő könyv szerinti értéknél. A 3. leányvállalat viszont nagy értékű ingatlannal rendelkezik, amelyet piaci értéken szerepeltet a mérlegében, a különbözetnek értékhelyesbítésként, illetve értékelési tartalékként történő kimutatásával. A 3. leányvállalat piaci értéke így tartósan magasabb (bár a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke), mint amilyen értéken az anyavállalat könyveiben szerepel. Élhet-e az anyavállalat az Szt. 57-59. §-aiban szabályozott értékhelyesbítés-értékelési tartalék intézményével a befektetett pénzügyi eszközök között tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban lévő eszközcsoportra vonatkozóan?
389. cikk / 963 Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség
Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
390. cikk / 963 Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
