Találati lista:
871. cikk / 960 Határozatlan idejű kölcsön elszámolása
Kérdés: A kft. részt vett egy másik kft. alapításában. Az építkezés-átalakítás munkáira határozatlan időre kölcsönt nyújtott. Időközben a kölcsön törlesztése megkezdődött. Hol kell a kölcsönt a mérlegben szerepeltetni?
872. cikk / 960 Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyeresége
Kérdés: Társaságunk a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 2001. év végi értékelése során összevontan árfolyamnyereséget mutatott ki, amelyet időbelileg elhatárolt. Helyesen értelmezzük az Szt. 44. §-ának (4) bekezdését, mely szerint az időbeli elhatárolást a tárgyévben elszámolt, illetve a mérleg-fordulónapi értékeléskor összevontan árfolyamveszteség esetén lehet megszüntetni? Nincs annak jelentősége, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódik az elhatárolás?
873. cikk / 960 Elfekvő készlet minősítése
Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
874. cikk / 960 A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál
Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
875. cikk / 960 Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor
Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
876. cikk / 960 Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?
Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
877. cikk / 960 Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?
Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
878. cikk / 960 Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
879. cikk / 960 Befektetési jegyek nyilvántartása
Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
880. cikk / 960 Külföldről kapott osztalék elszámolása
Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
