Átalakuló társaság könyvvizsgálója

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. Az "A" kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik "C" kft. Auditálhatja-e "C" kft. könyvvizsgálója "B" kft. végleges átalakulási vagyonmérlegét, illetve vagyonleltárát?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (4) bekezdése alapján avagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket (tehát nem csak avégleges vagyonmérleget, vagyonleltárt) könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell.(Természetesen az a könyvvizsgáló ellenőrizze a végleges vagyonmérleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Cégünk kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől. Az üzletrész névértéke 1 millió Ft, de mi ezt 3 millió Ft-ért vettük. Ezt az üzletrészt milyen értéken kell a könyvekben nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján a gazdaságitársaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (ilyen az üzletrészis) bekerülési értéke vásárláskor a kft. üzletrészéért fizetett ellenérték(vételár). Ez a főszabály! Ha azonban az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Kapcsolt vállalkozás, konszolidáció

Kérdés: Két cég tulajdonosi szerkezete a következő: Megnevezés Alma Kft. Körte Kft. X. Y. 61% A. B. 39% X. Y.-né 61% A. B.-né 39% Kérdés, hogy 2008. január 1-jétől kapcsolt feleknek minősülnek-e a cégek a közeli hozzátartozói viszony alapján? Lesz-e év végén konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettsége a két cégnek? A társasági adóról szóló törvény értelmében a két cég közötti szerződésekre kell-e szokásos piaciár-nyilvántartást vezetni?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja alapján – feltéve hogy X. Y.és A. B. nem közeli hozzátartozók – kapcsolt vállalkozási viszony Alma Kft. ésX. Y., illetve Körte Kft. és X. Y.-né között áll fenn, a két kft. között nem.Ebből következően a két kft. közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedés vétel-eladás

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a szokásos piaci ár meghatározására atranszferárakról szóló irodalomban alkalmazott módszereket fogalmazza meg a 3.§ 9. pontjában. Részvényeknél a módszerek közül a következő jöhet számításba:a) az összehasonlító árak módszere (Szja-tv. 3. § 9/a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Beolvadás esetén a beolvasztó társaság üzletrészszerzése

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás keretében az anyavállalat (B. kft.) 100%-os tulajdonában lévő leányvállalata (az A kft.) beolvad a tulajdonos B. kft.-be. A beolvadáskor megváltozik-e B. kft. tulajdonosi szerkezete? Továbbra is két magánszemély lesz a tulajdonosa B. kft.-nek, vagy a B. kft. is tulajdoni hányadot szerezhet, illetve kötelező-e saját üzletrészhez juttatni B. kft.-t? Ha igen, minek az arányában? Ha igen, akkor az így megszerzett saját üzletrész felosztható-e a két magánszemély tulajdonos között? Van-e ennek szja-vonzata? Ha nem kötelező a B. kft.-nek a tulajdonosi struktúrában részt vennie, el kell-e, illetve hogyan kell (lehet) elszámolni vele, mint megváló taggal?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell arra, hogy a kérdést megfogalmazónem ismeri az átalakulásra (ezen belül a beolvadásra) vonatkozó Gt.- ésSzt.-előírásokat. Bár az átalakulásra vonatkozó előírásokat teljeskörűen aválaszadás során nem tudjuk ismertetni (alapvetően terjedelmi okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elszámolás az örökössel

Kérdés: A bt., illetve a kft. tagja elhalálozott. Az örökösök nem kívánnak részt venni a továbbiakban a társaságok tevékenységében. A bt.-ben már van új tag, a kft.-ben még semmi nem történt. A tulajdonosok el szeretnének számolni az örökösökkel úgy, hogy kifizessék azokat az összegeket, amelyek az elhunytat megilletnék. Mi ennek a módja? Mi a kifizetés alapja? Milyen adófizetési kötelezettség kötődik a kifizetésekhez? Hogyan kell könyvelni azokat?
Részlet a válaszából: […] Az örökösökkel való elszámoláshoz először meg kellállapítani, hogy mennyi az örökség.A Gt. 103. §-a alapján, ha a meghalt tag örököse atársaságba tagként nem lép be, az örökössel a 102. § szerint el kell számolni. A 102. § előírásai alapján pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Adómentes természetbeni juttatások

Kérdés: A munkavállaló a munkahelyén semmiféle béren kívüli juttatást nem kap, de beltagja egy mikrovállalkozásnak (családi bt.), ahonnan jövedelemkivétje (esetleg osztalékfizetés van, kb. 3 évente) nincsen! Bt.-tagként (személyesen közreműködőként) az Szja-tv. alapján részesülhet-e adómentes juttatásokban? (Üdülési csekk, kultúrautalvány, ajándékutalvány, egészségpénztár stb.) Ha igen, melyekben, milyen összeghatárig? Esetleg a kültag (is)?
Részlet a válaszából: […] Az adómentes természetbeni juttatások körét jellemzően azSzja-tv. 1. számú melléklet 8. pontja, illetve a törvény 7. §-a tartalmazza. Az adómentes juttatások többségét a munkavállalók, azaz amunkaviszonyban állók kaphatják. Így például a bt. tagja nem kaphat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Tehergépkocsi javítási költségeinek elszámolása

Kérdés: Tehergépkocsis árufuvarozó javítást csak számla alapján számolhat el? Állítja a vállalkozó, hogy lehet számla nélkül javítani, átalányt elszámolni! Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az árufuvarozást végző egyénivállalkozó vagy társaság.Egyéni vállalkozó esetében az Szja-tv. 11. számú mellékleterendelkezik a vállalkozói költségek elszámolásáról. Ennek az I. rész 23. pontjaaz igazolás nélkül elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás után beolvadás

Kérdés: Az A kft.-ből november 30-án kiválással létrejött a B kft. A cégbejegyzés dátuma december 21. Ezt követően A kft. beolvad a C kft.-be. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a két átalakulás egy napon jöjjön létre? A kiválással létrejövő B kft. mikor, milyen hatállyal kapja meg az adószámát? November 30-án B kft. adóalanynak minősül-e, végezhet-e adóköteles tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] A kérdések arra utalnak, hogy a kérdező a társaságjog (aGt., a cégtörvény) legfontosabb előírásait sem ismeri. Terjedelmi okokból – akérdéshez kapcsolódóan – csak a legfontosabbakat ismertetjük.A gazdasági társaságok átalakulásával kapcsolatos jogielőírásokat a Gt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda szétválása

Kérdés: Melyek egy ügyvédi iroda jogutóddal történő szétválásának adózási feladatai? Milyen bevallási kötelezettségek kapcsolódnak a szétváláshoz?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 77. §-ának(1) bekezdése szerint az ügyvédi iroda taggyűlése dönthet az irodajogutódlással (különválás, kiválás) történő megszűnéséről. Az Ütv. 77. §-ának(6) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
46
47
48
69