Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Kapott szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Iskolánk fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül különböző cégektől – szakképzési hozzájárulásként – pénzügyi támogatásban részesül. Az ilyen címen kapott összeget a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg rendkívüli bevételként számoljuk el, majd halasztott bevételként időbelileg elhatároljuk. A halasztott bevételként kimutatott összeget a kapott pénzösszegből megvalósított tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor szüntetjük meg. Ha a kapott pénzösszeg csak részben fedezi a tárgyi eszköz, az immateriális jószág bekerülési értékét, akkor a bekerülési értéknek a költségként, ráfordításként elszámolt összegének támogatással arányos részével csökkentjük a halasztott bevételként elszámolt összeget. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkülkapott támogatásnak a kérdésben leírt módon való elszámolása teljes mértékbenmegfelel az Szt. előírásainak. De csak akkor, ha az iskola kettős könyvviteltvezet és az Szt. előírásai szerint készíti el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz a kívülállószámára is egyrészt egyértelmű legyen, másrészt tanulságként is szolgáljonarra, hogy az átalakulást (az adott esetben a kiválást) alaposabban elő kellkészíteni. Az Szt. 141. §-a alapján az átalakulás (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Garanciális javítások költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vezérképviseletükről szól. Ez az adott esetbenazonban csak úgy értelmezhető, hogy a vezérképviselet egy másik cég (például akérdező cég anyavállalata). Ha feltételezésünk helyes, akkor a kérdésbenleírtakat az Szt. követelményeivel nem lehet összeegyeztetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Részesedés új típusú szövetkezetnél

Kérdés: Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?
Részlet a válaszából: […] Az Új Szöv-tv. szerint a szövetkezet az alapszabálybanmeghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változótőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességénekelőmozdítását – ideértve a természetes személy tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Temetkezés költségeinek elszámolása alapítványnál

Kérdés: Egy mentős alapítvány (amelyet azért hoztak létre – többek között –, hogy a mentősök munkakörülményeit, továbbképzését segítse) egyik alapító tagja súlyos beteg. Magára vállalhatja-e az alapítvány a temetkezés költségeit, és ha igen, akkor hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 74/A §-a alapján magánszemély, jogi személy és jogiszemélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (alapító) – tartós közérdekűcélra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapító okiratban megkell jelölni – többek között – az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Szakképzési hozzájárulás betéti társaságnál

Kérdés: A bt.-beltagok után (akik nem munkaviszony alapján, hanem társas vállalkozóként biztosítottak) kell-e 2004. január 1-jétől szakképzési hozzájárulást fizetni? Ha igen, akkor ez 2002-2003-ban is így volt?
Részlet a válaszából: […] A 2004. január 1-jétől hatályos, a szakképzésihozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.)2. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szakképzési hozzájárulás fizetésérekötelezett – többek között – a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Innovációs járulék kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: 2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásoknak azt, hogy kis- (ideértve amikrovállalkozást is) vagy középvállalkozásnak minősülnek-e, a 2004. évi XXXIV.törvény előírása alapján kell meghatározniuk. A besoroláshoz e törvény szerintkét körülményt kell figyelembe venni:– Az utolsó ismert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Szövetkezet innovációs járuléka

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A 2003. évi XC. törvény alapján innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alá tartozunk-e mint szövetkezet?
Részlet a válaszából: […] A KTIA-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatályaalá tartozik a belföldi székhelyű, az Szt. hatálya alá tartozó gazdaságitársaság. A gazdasági társaságokat a Gt. nevesíti. Ezek között a szövetkezetnem szerepel. Így a szövetkezetet (a mezőgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy azátalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat alaposan félreértik.A kérdező azon megállapítása, hogy a részvények értékét mára létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehetszerepeltetni, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
1
53
54
55
68