367 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.

Kérdés: A pályamatricadíj elszámolásával kapcsolatos 4051. számú válaszuk megállja a helyét a mai jogszabályok mellett is? Cégünknél is vásárol a kiküldetési rendelvénnyel elszámoló magánszemély a cég nevére pályamatricát. Mivel egynapos matrica nincs, így négynaposat vesz. A hivatkozott válaszból az derül ki, hogy a cég elszámolhatja költségként a pályadíjat úgy, hogy nem keletkezik egyik részéről sem személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség. Ez így van a 2015. évben is? Nem terheli emiatt a magánszemélyt cégautóadó-kötelezettség?

Kérdés: Cégautóadóval kapcsolatos a kérdésem. Mely járműveket tekintjük személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából? Erre a törvény az alábbi választ adja: "A négy, illetve három gumiabroncs­kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából". Egy kft. rendelkezik egy olyan típusú gépjárművel, aminek az együttes tömege 3050 kg és 8 személyes. Besorolása M1, személyszállító gépkocsi. A kft. olyan szolgáltatást végez, ahol szerszámgépeket szállít a gépjárművel, illetve a partnereknél szerelési, karbantartási tevékenységet lát el. Jelenleg a nyolc ülés a gépjárműben van, de bármikor kivehetők. A kereskedőcég – ahonnan a gépjárművet vásárolta a kft. – azt az információt adta, hogy mivel a gépjármű meghaladja a 2500 kg-ot, nem szükséges cégautóadót fizetni. Fentiek alapján valóban nem kell erre a gépjárműre cégautóadót fizetni?

Kérdés: Használtautó-kereskedelemmel foglalkozó cégünk különbözeti adózóként tesz eleget az adófizetési kötelezettségének. Jelenleg vásárolt autóinak beszerzési értéke alacsony, viszont nagy mennyiségű alkatrész kerül beépítésre a gépjárműbe. Van-e arra lehetőség, hogy az alkatrészszámlák értékét, illetve a munkadíjat levonjuk, vagy a nyereséget csökkentő tényezőként szerepeljen a könyvelésünkben? Ha erre nincs mód, óriási nyereségünk lesz, magas áfafizetési kötelezettséggel, ami ellehetetleníti a működésünket.

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?

Kérdés: A háziorvosi cégautót terheli-e cégautó­adó-fizetési kötelezettség? Milyen költségek számolhatók el az üzemeltetés során?

Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?

Kérdés: Az autósiskola vállalkozás gépjárművezető-oktatást, vizsgára való felkészítést végez. Az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításánál közvetített szolgáltatás címen adóalap-csökkentő tételként kívánja elszámolni a megbízott gépjárműoktatók számlája szerinti díjat és a tanulók vizsgadíját. A képzőszerv útján befizetendő vizsgadíjat a tanulók fizetik be a hatósághoz, a hatóság a vállalkozás részére állítja ki az arról szóló számlát. A vállalkozás a tanulók által befizetett tandíjról pénztárbevételi bizonylatot állít ki. A továbbiakban arról ír a kérdező, hogy milyen feltételek mellett lehet közvetített szolgáltatás az oktató díja, a vizsgadíj. A részben helyes, részben nem egészen megfelelő tartalmú fejtegetéseket nem idézzük, azokra a válaszban kitérünk.

Kérdés: A társaságunk tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény miatt javítani kellett, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére. A szerviz a javításról szóló áfás számlát cégünknek állítja ki: szervizszolgáltatás és anyagköltség 150 000 Ft + 40 500 Ft áfa, összesen 190 500 Ft, társaságunk a szervizcégnek 20 250 Ft-ot, a biztosító a szerviznek 170 250 Ft-ot fizet a költségek + áfa címén. Az áfalevonást szabályozó rendelkezések a kárral kapcsolatosan tartalmaznak-e speciális elő­írást? A szerviz számlázott költségeit igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni, vagy az egyéb ráfordítások között?