Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Itv. 26. §-ának (1) bekezdés l) pontja értelmében mentességet élvez a visszterhes gépjárműszerzési illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingjének áfája

Kérdés: A személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje számviteli szempontból a lízingbe vevőnél beruházás, áfa szempontjából szolgáltatás, amelynek az áfája visszaigényelhető. Milyen értéken kell a lízingbe vevőnek a járművet aktiválnia? Nettó értéken + a maradványérték áfája? Ez utóbbi azért merült fel, mert maradványértéken megy át a jármű tulajdonjoga a lízingbe vevőre, vagyis áfa szempontjából ez már nem szolgáltatás. A lízingbe vevő a havi lízingdíjban lévő áfát nem igényli vissza, mert nem tudja megbontani a magán- és a céges használatot, nem kíván útnyilvántartást vezetni. Ez esetben az áfát közvetlenül a vissza nem igényelhető áfaszámlára kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdező helyesen írja, hogy a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízingje a lízingbe vevőnél számviteli szempontból beruházás, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválás, és az aktiválás időpontját követően a bekerülési érték alapján terv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 18.

Munkába járás gépjármű-költségtérítése

Kérdés: Az Szja-tv. 25. § (4) bekezdése alapján, ha a munkavállaló a munkahelye és a lakhelye közötti útvonalra gépjárművel történő gépkocsi-költségtérítést kap, adóköteles jövedelme keletkezik-e, amit a kifizetés évéről szóló szja-bevallásban szerepeltetnie kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...személyijövedelemadó-törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalónak a saját gépjárművel történő munkába járást az erről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint megtérítse. Az így kapott költségtérítést a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 16.

Háziorvosi kft. cégautóadója

Kérdés: Háziorvosi tevékenységet végző kft. nem fizet cégautóadót, viszont használja a gépjárművet a vállalkozási tevékenységéhez. Kell-e menetlevelet vezetnie a társaságnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cégautóadó-tv. 17/D. §-ának f) pontjára alapozott adómentesség érvényesítésének az a feltétele, hogy a gépjárművet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltessék. A kizárólagosságot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 26.
Kapcsolódó címke:

Egyedi tárgyi eszköz fogalma

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...külön-külön egyedi tárgyi eszköznek tekinti, pedig előfordulhat, hogy több tárgyi eszköznek kell minősíteni. A daruval ellátott tehergépjármű alapvető funkciója az áruszállítás, a daru funkciója pedig az, hogy segítségével az árut a tehergépjárműre felrakják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi-bérlet áfája

Kérdés: Társaságunk személygépkocsit bérel tartós bérleti konstrukcióban. A szerződés szerint a havi díj: bérleti díj, karbantartási díj, gumikopási díj, kötelező felelősségbiztosítás, casco, gépjárműadó, cégautóadó. Ezekhez tételesen felsorolt havi díj kapcsolódik. A havi számlákon azonban egyösszegű bérleti díj szerepel, ami ezen részdíjak összessége. Hogyan kezelendő ez számvitelileg és az áfalevonás szempontjából?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cascót csak akkor könyvelhetne, ha a biztosítóval közvetlen szerződéses kapcsolatban van, és közvetlenül a biztosítónak fizet. Gépjárműadót, cégautóadót is csak az számolhat el, amely cég közvetlenül ilyen címen az adóhatósághoz adót vall be, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közúti tömegközlekedés árbevétele

Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgy­évet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ezután a kérdező 7-8 jogszabályi helyet felsorol azzal, hogy az azok alapján kapott bevétel része-e a közúti tömegközlekedés árbevételének.A kérdezőnek elsődlegesen saját magának kellene – a forgalomszervezők bevonásával – kérdéseire választ adni.Az Szt. 72....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 28.
Kapcsolódó címke:

Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolatos feladatokat végzik. A meghatározás második feléből valójában az következik, hogy a gépkocsivezető munkahelye egyrészt a gépjármű, másrészt még az az útvonal is, ahol például az árufuvarozási tevékenységet végzi. (Valószínű, hogy a jogalkotó nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...... felhasználja... A hivatkozott előírásokból egyértelműen következik, hogy a vállalkozásból kivont kistehergépkocsit a gépjármű forgalmi értéke alapján áfafizetési kötelezettség terheli a vállalkozásból történt kivonás időpontjához kapcsolódóan....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 24.

Nyílt végű pénzügyi lízing az időbeli elhatárolások között

Kérdés: A könyvelést 2015-ben vettem át, és azt tapasztaltam, hogy a 2013. 09. 16-án megkötött nyílt végű pénzügyi lízingszerződésben szereplő gépjármű nem található a tárgyi eszközök között, az aktív időbeli elhatárolások között van egy nagyobb összeg, az aktuális lízingdíjakat pedig az 522. főkönyvi számlán bérleti díjként tartják nyilván. Az egyeztetések során kiderült, hogy az aktív időbeli elhatárolások között az első törlesztőrészlet van, amely havonta kerül feloldásra a lízing futamidejének arányában. Jelenleg folytatom az előző könyvelő által elkezdett gyakorlatot. Ha a könyvelési gyakorlatot hibásnak tekintem, akkor a hiba és a hibahatás együttes összege eléri a jelentős összegű hiba értékhatárát, és számviteli önellenőrzést kellene végezni. Mi a helyes eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azaz még a 2015. évben önellenőrzés keretében az előírások szerint rendezi a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett gépjármű állományba vételét, terv szerinti értékcsökkenési leírását, a törlesztőrészletek elszámolásakor fizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
15
16
17
…
38