1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk saját ingatlannal rendelkezik. Az épület homlokzatáról kőlap burkolat zuhant le. A szakértő megállapította, hogy az épület burkolatának egyes elemei veszélyesek. A homlokzatfelújítási munka keretében a burkolat hátszerkezetét kicserélik, a meglévő hőszigetelés helyett új, nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés lesz. Az épület homlokzatának egy részére – az egységes kép miatt – új kőburkolat kerül, az eredetivel megegyező vastagságban. A fenti tevékenység felújításnak minősül, és az épületre aktiválandó? Milyen megítélés alá esne a tevékenység, ha a munka egy része a homlokzatfelújítás részeként az eredetivel teljesen megegyező tulajdonságokkal bír? Ez esetben is lehetne felújításként kezelni? Ha az egyik felújításnak, a másik karbantartásnak minősül, a költségeket külön kell választani?

Kérdés: Társaságunk 92.31.21.25 SZJ-számmal zenei-művészeti tevékenységről fogadott be számlát. A szolgáltatás igénybevételére a partnereknek tartott év végi összejövetel (megvendégelés) alkalmával került sor, az esten történő zenei fellépők (színészek, művészek) fellépési díját tartalmazzák. Évekkel ezelőtt az adóhatósággal egyeztettünk, és azt a választ kaptuk, hogy csak ezen SZJ-számmal számlázott zenei-művészeti tevékenység számolható el költségként (52.), és az áfa visszaigényelhető. Az Áfa-tv. az SZJ-szám vonatkozásában nem ír elő tiltást, de kétségeink merültek fel a 120. § alapján. Helyesen jártunk el a 2011-2015. években, ha a szolgáltatást nem reprezentációként kezeltük, az adóterhet nem fizettük meg, az áfát pedig visszaigényeltük?

Kérdés: A 2013. évi CLXXVII. törvény 9. §-ának (5) bekezdése szerint: A Ptk. hatálybalépésekor működő, az 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatók. A hivatkozottak jelentik-e azt, hogy a nevesített gazdálkodó szervekre nem vonatkozik a 2015. 03. 15-től hatályos, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény? Ha nem vonatkozik rájuk, akkor e gazdálkodó szervek nem alakulhatnak át? Csak végelszámolással vagy felszámolással szűnhetnek meg?

Kérdés: Középvállalkozású kft.-nk egyes tárgyi eszközökre 50-70%-os támogatást kapott. A fenti, a tárgyévben beszerzett új tárgyi eszközök saját részére (a támogatáson felüli részre) igénybe vehető-e az adóalap-csökkentés?

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.

Kérdés: Alapítvány iskolát tart fenn, amelyhez költségvetésből normatív támogatást – fejkvótát – kap. A kettős könyvelést végző alapítvány a kapott normatív támogatást egyéb bevételként, az iskolának egy az egyben átutalt összeget pedig egyéb ráfordításként számolja el?

Kérdés: A 6662. számú kérdésre adott válaszban téves az Szja-tv. 1. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozás. Erre alapozva nem lehet jogellenesnek ítélni azt, ha a tag osztalékként veszi fel azt a jövedelmet, amelyet akár munkabérként is felvehetne. Az idézett törvényhely kizárólag az adóalapba nem számító bevételre, az egyes juttatásra és a béren kívüli juttatásra való "cserét" zárja ki, az osztalék egyikbe sem tartozik.

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?

Kérdés: Négy takarékszövetkezet egyesül beolvadással, ahol az átalakulás előtt mind a négy takarékszövetkezet élt az ingatlanjaira vonatkozóan az értékhelyesbítés lehetőségével. A beolvadás során az átalakulási vagyonmérlegekben értékelési tartalék nem szerepelhet, azt meg kell szüntetni. A beolvadás után az átvevő/jogutód takarékszövetkezet folytathatja-e az értékhelyesbítést a beolvadóktól átvett ingatlanokra? Attól függően, hogy könyv szerinti vagy piaci értéken történik a beolvadás.

Kérdés: A társaság felhasználási szerződés keretében megvásárolja a szerzőtől a jogi védelem hatálya alá tartozó mű kizárólagos felhasználási jogát többszöri kiadásra példányszámtól függetlenül, területi korlátozás nélkül, 8 évre. A szerzőt a felhasználási jog átruházásának ellenértékeként egyszeri egy összegű szerzői díj illeti meg. A szerződésben külön pontban szabályozzák a tiszteletpéldányok kérdését. A szerző a megjelent mű első kiadásából 15 darab tiszteletpéldányt kap. A térítésmentesen átadott tiszteletpéldányok a szerzői díj részét képezik-e, vagy azok piaci értékét a szerzői díj összegéhez hozzá kell számítani, és ez után kell a személyi jövedelemadót és a járulékokat levonni és megfizetni?