1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Sportegyesület, mely versenyautóval rendelkezik, és autóversenyeken vesz részt, hogyan kezelheti az új Áfa-tv. szerint a versenyautóhoz kapcsolódó költségeit? A szponzorokkal olyan reklámszerződéssel rendelkezik, hogy a számlázott reklámszolgáltatást, melyet vállalkozói bevételként könyvel, úgy teljesíti, hogy a versenyautó a reklámhordozó.

Kérdés: A háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt. rendelkezik cégautóval, de nem fizet cégautóadót (mert a vonatkozó törvény szerint nem kötelezett erre), köteles-e útnyilvántartást vezetni, figyelembe véve a hivatalos és a magáncélú km-t?

Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?

Kérdés: A befejezetlen termelés állományának 2007. 12. 31-i értékelése során lehet-e alkalmazni többféle módszert az egyes termékek önköltségi árának meghatározására egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén? Például úgy, hogy a befejezetlen termelés leltárában szereplő többtucatnyi termék egy részénél az Szt. 62. §-a alapján norma szerint, másik részénél pedig az Szt. 98. §-a szerinti módon határozzák meg az egyes termékfajták önköltségét.

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozók jövedelmét hogyan kell meghatározni a minimum-járulékalap vonatkozásában? Egyes PM-tájékoztatók szerint akkor mentesül az – egyébként minimálbérre bejelentett – evás egyéni vállalkozó a minimum-járulékalap utáni fizetési kötelezettség alól, ha becsült jövedelme (melynek kiszámításánál minden, az Szja-tv. által költségként elszámolható tételt: tb, eva, költségbizonylatok stb. figyelembe vett) a minimum-járulékalapot nem éri el. A problémám az, hogy ha az így kiszámolt jövedelem meghaladja a minimum-járulékalapot, akkor a nagyobb összegű minimum-járulékalap után kiszámolt tb-kötelezettségek növekedése következtében a jövedelem is változik, csökken, akár a minimum-járulékalap alá is. Önök szerint mit kell jövedelemnek, illetve járulékalapnak tekinteni?

Kérdés: Egyik partner vállalkozásunk a fordított adózásról szóló szabályozás életbelépése óta folyamatosan szembesül azzal, hogy az általa kiállított számlát nem fogadják el üzletfelei. Fő tevékenysége a közüzemi szolgáltatás (csatornatisztítás, csatornakamerázás, duguláselhárítás, szennyvízszállítás), ami tudomásunk szerint normál módon adózik. Egyes cégek nem fogadják be a kibocsátott számlát, mivel véleményük szerint az a fordított adózás hatálya alá esik.

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?