Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetnie, megkell állapítania – a házipénztáradóhoz kapcsolódóan – az átlagos napikészpénz-záróegyenleget is. Egyes vélemények szerint az ügynöknél a megbízó pénze idegenpénz, és mint ilyen nem tartozik a házipénztáradóhoz kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Osztalékfizetés a végelszámolás alatt

Kérdés: Lehet-e magánszemély-tulajdonos esetén osztalékot felvenni a végelszámolási időszak végén? Vagy a cég megszűnésekor csak kizárólag vállalkozásból kivont jövedelem lehet? Az Szt. 11. §-ának (12) bekezdése üzleti évként értelmezi a végelszámolás lezárásáig terjedő időszakot, vagyis az osztalék megállapításának nincs akadálya.
Részlet a válaszából: […] ...2006. július 1-jétől. A 2006. július 1-jét megelőzően indult végelszámolásnál avégelszámoló a végelszámolás befejezésekor az egyes üzleti évekről külön-különbeszámolót, az utolsó üzleti évről – a végelszámolás befejezésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Osztalékadó-kedvezmény (eva)

Kérdés: Alkalmazhatja-e az Eva-tv. és a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás a 2006. évi LXI. tv. (17) bekezdése szerinti kedvezményes 10 százalék adót arra az osztalékra, amelyet az evás időszak előtt keletkezett eredménytartaléka terhére fizet ki a tulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társasvállalkozás alkalmazhatja az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításárólszóló 2006. évi LXI. tv. 223. § (17) bekezdése szerinti kedvezményesadómértéket, mivel nincs erre tiltó rendelkezés a törvényben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyezni, az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdéseszerint bérbeadásnál az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja azegyes részkifizetések esedékességének a napja (tehát nem a szerződés szerintiteljesítés napja), továbbá az Áfa-tv. 26. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Kft. ügyvezetője munkaviszonyban

Kérdés: Kft. ügyvezetője, aki többségi tulajdonosa is a cégnek, lehetett-e 2004-2005. évben munkaviszonyban a kft.-nél? A taggyűlés gyakorolhat-e munkáltatói jogokat a jelentős befolyással bíró tulajdonos felett? (A tulajdoni hányada 90%.)
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó Gt.-előírások – a MunkaTörvénykönyve (Mt.) indokolása szerint – a gyakorlatban nem egyértelműek. Ezértaz egyes gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyávalkapcsolatban az APEH több iránymutatást is kiadott 2000-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Törzstőkén felüli vagyon alapításkor

Kérdés: Az új Gt. ad arra lehetőséget, hogy a teljes törzstőke apport legyen. Hogyan kezelhető a számvitelben, ha az apportálandó eszköz értéke például 7 millió forint, az alapítók viszont csak 3 millió forintos jegyzett tőkéjű céget szeretnének? Hol a 4 millió másik lába a könyvekben? Mi szerepeljen a cégbíróságnak benyújtandó apportlistán?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kibocsátási érték meghaladhatja a névértéket. A kft.alapításakor ilyen előírást nem találunk, de a Gt. nem tiltja azt, hogy azegyes tagok vagyoni hozzájárulásának az értéke meghaladja törzsbetéteikértékét, amiből az következik, hogy az összes tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Házipénztár-pénzkészlet megállapítása több pénztár esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha a cégnél több pénztár van (telephelyek, valutapénztár, pénztárgép), hogyan kell megállapítani az egyenlegeket? Valutapénztárnál az árfolyam-különbözet módosít-e, kell-e számolni vele?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból csak egy pénztár van, ezért átlagolni azegyes pénztárak záró egyenlegét kell. Az egyes pénztárakra az átlagos napikészpénz-záróegyenleget úgy kell meghatározni, hogy össze kell adni a napi záróegyenlegeket, és az így megkapott összeget el kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magáncélú használat értéke a kifizetőtterhelő forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével, és a nemforgalomarányos kiadásokból a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélúhasználatra jutó értékével határozható meg. Ha nincs tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.

Kölcsönkövetelés beolvadásnál

Kérdés: Egy zrt. beolvasztani tervezi egyszemélyes kft.-jét, amellyel szemben kölcsönkövetelése áll fenn. A beolvadó cég vagyonmérlegében az eredménytartalék javára elszámolt kölcsöntartozás hogyan befolyásolja a korábbi évekről elhatárolt és a vagyonmérleg szerinti veszteséget? A beolvasztó cég csökkentheti-e adóalapját ezekkel a veszteségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...– az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (ez a zrt.)vagyonmérleg-tervezetében a "különbözetek" oszlopban kell kiszűrni az egyesülő(a beolvadó és a beolvasztó) gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteibenszereplő, egymással szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása

Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekbeszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet intézkedik. Ezen kormányrendelet 3. §-ának(3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
94
95
96
123