637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: 2009-es megbízási és tiszteletdíjakat számfejtettünk 2010. január 31-én. Véleményünk szerint a munkáltató által fizetendő járulékokat már a munkaerő-piaci járulékkal együtt kell megállapítani és megfizetni a kifizetés időpontjában érvényes szabályok szerint. A számviteli törvény szerinti elszámolás 2009. évre történik, a bérköltség és járulékai tekintetében olyan járuléknemet tartalmaz, amely járulék az adott időszakban nem létezett. Elszámolható-e 2009. évre olyan költségnem, amely akkor még nem létezett?

Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?

Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.

Kérdés: Egyesülés esetében a társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február utolsó napjáig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíjnak fedeznie kell a felmerült költségeket. Ha előre láthatóan magasabb költségek merülnek fel, az Igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett megvalósítja a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azok megvalósítását. Abban az esetben, ha a tárgyévi tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből a bevételek meghaladják a felmerült költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. A következő évre beszámítható tagdíjbevételt elhatárolhatjuk?

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?

Kérdés: Gázforgalmazó cégek vevőszámláiban megjelenő importkorrekciós tényezőt árbevételként, bevételként vagy kötelezettségként kell könyvelni? Mikor keletkezik a gázforgalmazó cég energiaadó-kötelezettsége? A tényleges teljesítési időszakban vagy a számlán feltüntetett teljesítési idő szerint, amely ugyanaz, mint az áfafizetési kötelezettségének az időpontja? A 2010. januári teljesítési idejű, 2009. december időszakra elszámolt energiaadó mértékét a 2009. évi vagy a 2010. évi adómértékkel kell elszámolni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!

Kérdés: Társaságunk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, és együttműködési megállapodás alapján szakmunkástanuló-képzés van. Társaságunk a 2028-as kérdésre adott válasz alapján könyveli a megfelelő tételeket. A 3598-as kérdésre adott válaszból nem olvassuk ki, hogy ezt mi helyesen könyveljük. Ugyanis a válaszban nem található, hogy a szakmai gyakorlati képzés összegyűjtött költségeinek megfelelő összeget, mint saját előállítású eszközök aktivált értékét készletre kell venni. Melyik kérdésre adott válasz alapján könyveljük a szakképzési hozzájárulást?