Találati lista:
411. cikk / 637 Csatornahasználati díj
Kérdés: Olvastuk a 3848. kérdésre adott válaszukat. Sajnos a vízfogyasztással egy számlán szereplő csatornahasználati díj okoz problémát. Hogyan lehet szabályosan könyvelni a vízdíjról és a szennyvíztisztítási díjról (csatornadíjról) szóló számlákat, ha azokat a szállító egy számlán szerepelteti? A vízdíj anyagköltség, a csatornadíj igénybe vett szolgáltatás, könyvelhető külön-külön, de a számviteli alapelvek szerint nem lehet. Eddig igénybe vett szolgáltatásként fogadtuk el a könyvelésben. Jó ez így?
412. cikk / 637 Fődarab cseréje
Kérdés: Cégünk 2008. évben vett 2 db filterbokszkészüléket, aminek a használatával utántölthető lesz a toner. A készülék beszerzési ára nettó 1 015 000 Ft volt, amely magában foglalta az antisztatikus szűrőbetétet, a ventilátort, a filterbokszkészüléket és további kis értékű tartozékokat. Az antisztatikus szűrőbetétet eddig ki tudták tisztítani, de 2010-ben újat kellett venni, amelynek az ára 406 274 Ft. A szűrőbetét "fődarab"-cseréjét felújításnak kell minősíteni, vagy karbantartás és a tárgyév költsége?
413. cikk / 637 Közösen használt rendelő költségeinek átterhelése
Kérdés: Betéti társaságként működő ügyfelünk a háziorvosi tevékenysége mellett adóköteles tevékenységet is folytat. Háziorvosi tevékenységének folytatásához ügyfelünk közösen használja rendelőjét egy másik háziorvosi bt.-vel. Az áram- és a távhőszámlákat ügyfelünk egyenlíti ki (az áfa nem vonható le), a betéti díjat a másik bt. rendezi. Amennyiben a jövőben egymás felé átszámlázzák a fenti költségek 50-50 százalékát, helyes-e, ha ügyfelünk az energiaköltséget adómentesen számlázza át? A továbbszámlázott áramköltséget ki kell-e könyvelni az anyagköltségből, hogy az iparűzési adónál a levonható anyagköltség csak az ügyfelünk által ténylegesen használt áramot és távhőt tartalmazza?
414. cikk / 637 Engedmény termék átadásával
Kérdés: Az egyik kereskedelemmel foglalkozó ügyfelem bizonyos áru vásárlásakor a nagykereskedőtől oly módon kap engedményt, hogy az eladó a megvásárolt áruhoz – engedményként – egy másik árut csatol. A nagykereskedő a csatolt áruról is szabályos számlát állít ki azzal a megjegyzéssel, hogy a számla ellenértéke pénzügyi teljesítést nem igényel. Helyes-e az ily módon nyújtott árengedmény? Árengedménynek tekinthető-e a jelen tranzakció? Amennyiben igen, a gazdasági esemény milyen könyvelési tétellel dokumentálandó?
415. cikk / 637 Védjegy bérbeadása
Kérdés: "A" társaság, mint védjegyjogosult, szerződés alapján a védjegyet egészében, határozott időre bérbe adja "B" társaságnak védjegyhasználati díj jogcímen. Az így számlázott díj – véleményünk szerint – áfaköteles. Minősíthetjük ezt közvetített szolgáltatásnak? Társasági adó szempontjából figyelembe kell-e vennünk, hogy az "A" és "B" társaságok 100 százalékos tulajdonú leányvállalatai ugyanazon anyavállalatnak?
416. cikk / 637 Importkorrekciós tényező
Kérdés: A földgázszámlákon "importkorrekciós tényező" kerül feltüntetésre, amely az áfa hatályán kívüli. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A gázszámlák egy részét továbbszámlázzuk közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben az "importkorrekciós tényező" áfa hatályán kívüliként kerül továbbszámlázásra, vagy a gázdíj áfakulcsával?
417. cikk / 637 Beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség
Kérdés: Kínai partnerünktől vásárolt áru teljesítési helye egy adott kínai kikötő, a teljesítés időpontja: 2009. 12. 08. Az áru 2010. 01. 26-án érkezett meg a magyarországi rendeltetési helyre. A kikötőbe rakodástól a fuvarköltség társaságunkat terheli. Az áru beszerzési árába a fuvarköltséget nem tudjuk beszámítani, mivel nincs olyan megbízható számítás, amely lehetővé tenné a sokféle árura történő felosztását. Helyes-e az az eljárás, ha az úton lévő készletre jutó fuvarköltséget teljes egészében 2010. évre számoljuk el? Tehetjük-e ugyanezt például a vámmal és egyéb kapcsolódó díjakkal, amelyeket a VPOP 2010-ben állapított meg?
418. cikk / 637 Bérelt ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: Bérelt ingatlanon vagyonvédelmi berendezés (riasztó), továbbá villamos hálózat kiépítése 105 000, illetve 250 000 forintért. Milyen értékcsökkenési leírás érvényesíthető? Hogyan kell elszámolni?
419. cikk / 637 Alvállalkozói teljesítmény mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: A közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítmény levonhatósága az elvárt jövedelem számításánál. Az Szt. csak a közvetített szolgáltatást definiálja. A 3397. kérdésre adott válasz szerint az alvállalkozói teljesítmény is lehet közvetített szolgáltatás. Szíveskedjenek a leírtakat konkrét példával érzékeltetni! Az építőipari vállalkozásoknál jellemző az alvállalkozói tevékenység. A közvetítés úgy jelenik meg, hogy egy-egy munkafeladatot az alvállalkozók végzik, ami viszont beépül a saját teljesítménybe, és azzal mint egész kerül továbbszámlázásra. Ez a tény kizárja a közvetített szolgáltatás lehetőségét?
420. cikk / 637 Bizonylatok megőrzése
Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
