Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet a válaszából: […] ...a törlesztőrészleteket áfa terheli, de a kamatot nem.A kérdező cégnél, mint lízingbe vevőnél, a futamidő elején, a személygépkocsi használatbavételekor a lízingbe adó számlája alapján könyvelni kellett volna a személygépkocsi áfa nélküli bekerülési értékét:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...és csak a különbözetet kell pénzügyileg rendezni (T 448 – K 311).A lízingbe vevőnek a lízingbe vett eszközöket, azok rendeltetésszerű használatbavételekor, át kell vezetnie a tárgyi eszközök közé, és az Szt. 52. §-a alapján terv szerinti értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerű használatbavétel érdekében a vásárolt épületen elvégzett munkák (és felhasznált anyagok) bekerülési értékével a beszerzett eszköz bekerülési értékét (vételárát) növelni kell a beruházási számlán. A használatbavétel érdekében végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdésében a tárgyi eszközök között külön kiemelésre került az épület mellett a telek és az egyéb építmény is. Nem véletlen ez a megkülönbözetés, mivel az ott felsorolt tárgyi eszközök rendeltetése más-más, ezért a rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Helytelenül számlázott ingatlan

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre a válasz az, hogy nem. A bekerülési érték részeként az vehető számításba, ami a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően felmerült. A mintegy 11 év múlva – esetleg – fizetendő vagyonszerzési illeték nem ilyen.A telek értékét már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Aktiválás használatbavételi engedély nélkül

Kérdés: Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?
Részlet a válaszából: […] ...helyezés időpontját a korábbiakban nem definiálta: a terv szerinti értékcsökkenést – az Szt. szerint – a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell elszámolni, amiből az következett, hogy az üzembe helyezés időpontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Eladásra épített lakás átminősítése

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...is ki kell vezetni a könyvekből.)Ha a fentiek szerint jártak el (könyveltek), a 2013. évi átminősítést követő rendeltetésszerű használatbavételkor a beruházási számláról az eszközöket át kell vezetni a tárgyi eszközök közé:– a telket a telek számlára,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Mikrogazdálkodói beszámoló, egyösszegű leírás

Kérdés: A kft. kis értékű tárgyi eszközeinek használatbavételekor közvetlenül a beruházási számlával szemben, egy összegben számolta el az értékcsökkenést. Mikrogazdálkodói beszámoló készítésekor továbbra is alkalmazható ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alkalmazható. Sőt, a 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő immateriális javak, tárgyi eszközök (a továbbiakban: kis értékű eszközök) értékcsökkenését – a 398/2012. (XII. 20.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címke:

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a könyv bekerülési értékét (az egyedi beszerzési érték erre lehetőséget ad) már a beszerzést követően, a rendeltetésszerű használatbavételkor az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése alapján értékcsökkenési leírásként, egy összegben elszámolják. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Tankönyv-akkreditációs díj

Kérdés: A tankönyv akkreditációs díját hogyan kell elszámolni? Költség vagy aktiválandó?
Részlet a válaszából: […] ...leírásként a költségek között elszámolni. Ez esetben azonban, ha az akkreditációs díj nem haladja meg a 100 ezer forintot, az a használatbavételkor (az első tanévben) értékcsökkenési leírásként egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
63