627 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nagykereskedőhöz kihelyezett, saját előállítású vagy vásárolt mintaterméket (és van-e adóvonzata), ha annak egyéb módon történő hasznosítása később már nem lehetséges?

Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?

Kérdés: Kft. esetében a beruházás befejezése után az üzembe helyezési és aktiválási bizonylatot ki állítja ki, és mi a törvény szerinti követelmény annak tartalma vonatkozásában?