632 talált cikk a használatbavétel kifejezésre

Kérdés: Tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásában vannak olyan eszközök, amelyek a vásárláskor (30 ezer Ft felett volt az egyedi beszerzési áruk) tárgyi eszköznek minősültek, de 2001-ben már nulla értékűek. Ezeket az eszközöket továbbra is a tárgyi eszközök között kell szerepeltetni, vagy ki kell vezetni a nyilvántartásokból?

Kérdés: A kocasüldők tenyészkocává minősítése során kell-e számlát kiállítani és azt a havi áfabevallásban egyazon időszakban értékesítésként és beszerzésként is beállítani, mint a saját beruházás után?

Kérdés: Társaságunk üzlet- és irodaház építéséhez kapott építési engedélyt. Ebben kötelezték cégünket az építkezés területével határos – az önkormányzat tulajdonában lévő – utak elkészítésére. Kérdésünk az, hogy a fenti útépítést hogyan számoljuk el, idegen ingatlanon végzett beruházás vagy térítés nélküli eszközátadás?

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.

Kérdés: Az új Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint: nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A 2001 előtt üzembe helyezett ingatlan – amelynek leírási kulcsa eddig 2 százalék volt – értékcsökkenését megváltoztathatjuk-e, figyelemmel az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra is. Szerintünk igen, figyelemmel a Tao-tv. 1. számú melléklet 4. pontjában foglaltakra is.

Kérdés: Az új Szt. szerint a befektetett eszközöket év végén piaci értéken kell értékelni. Honnan lehet tudni, melyik eszköznek mennyi a piaci értéke? Az egyedi nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti különböző leírási kulcsok miatti különböző nettó értékeket ugyanazon piaci értékre kell-e korrigálni?

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?