327 talált cikk a helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?

Kérdés: Az építőipari vállalkozás alvállalkozóként végzett munkájának számlázott értékéből a megrendelő 5 százalékot visszatartott egy évre. Az egy év lejártakor a megrendelő és a kivitelező felmérte a hibákat. A kivitelező hozzájárult, hogy a megrendelő a hiánypótlásokat külső céggel végeztesse el a visszatartás terhére. Így a kivitelező a visszatartott 5 százalékot sohasem fogja megkapni, sőt az is előfordulhat, hogy elég sem lesz a visszatartott összeg. A megrendelő jegyzőkönyvet és elszámolást készített azzal, hogy a visszatartásnak megfelelő követelést írjuk le. Milyen bizonylat alapján és milyen főkönyvi számlára könyveljük a követelés megszüntetését?

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!

Kérdés: Az "A" cég pénzügyi lízingszerződést kötött a bankkal egy gép beszerzésére. A futamidő felénél "A" cég "B" cég részére átengedte, "B" cég pedig átvállalta a lízingszerződést. A bank "A" cég részére negatív összegű jóváíró számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról. Kérem az ügylethez kapcsolódó könyvelési tételek bemutatását mind az "A", mind a "B" cégnél.

Kérdés: 2004. május hónapban német ügyfél részére a kft. számlát állított ki, amely adómentes termékértékesítés volt. A német partner az áru egy részét megreklamálta, a reklamált tételről jóváíró számlát állítottunk ki augusztus hónapban. Melyik havi bevallást kell módosítani? Havi adóbevallók vagyunk, három hónap adómentes termékértékesítésnek meg kell egyeznie az összesítő nyilatkozatban lévővel. Ha a június havi bevallásban kell szerepelnie, akkor ez az egyezőség már nem áll fenn.

Kérdés: Az építőipari cég szerződést kötött az alvállalkozóval a csatornázás elvégzésére. Rögzítették, hogy a részszámla, majd a végszámla összegéből 5 százalékot jóteljesítési garanciaként visszatart a cég, illetve a projekt műszaki átadása után a visszatartott összeg jótállási garanciává minősül, azt az alvállalkozó egy év után kapja meg, ha nem lesz probléma. A részszámláknál a visszatartott összeggel csökkentett összeg lesz az adóalap? A végszámlánál pedig a visszatartás pénzügyi követelés, és nem érinti az adóalapot? Ha a szerződött 5 szakaszból 2 teljesen elkészült, részteljesítésnek minősíthető-e?

Kérdés: Társaságunk olyan szerződést köt partnereivel, amelyben bázisminőséget határoznak meg, arra alapozva az egységárat. A termék tulajdonjogának átszállásakor a szállító kiállítja a számlát. Az áru feladásakor mintát küldünk a minőségvizsgáló intézetnek. A 2-3 hét múlva megállapított minőség és a bázisminőség közötti különbözetet partnereink bonifikációs különbözetként számlázzák. A különbözetet helyesbítő számlával vagy külön (önálló) számlával kell-e számlázni? És milyen időponttal?

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.