Tagi kölcsön

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a 2001-2003. években is.A 2000. évet követően kötött szerződés alapján kapott kölcsönt és a zárt körben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint – a szállítói kötelezettség kiegyenlítése érdekében kibocsátott váltót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem helyes az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Értékpapírok árfolyamvesztesége

Kérdés: Forgatási céllal vett értékpapír lejáratakor, illetve piaci értéken (napi áron) történő értékesítése esetén – amennyiben árfolyamveszteség keletkezik – a 2001. évi társasági adó alapját meg kell-e növelni?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 85. §-a szerint árfolyamveszteségként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteség jellegű – különbözetet az értékesítéskor, a beváltáskor, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] ...kamattal meg kell növelni a társasági adó alapját, illetve;b) a 2001-től bárkitől kapott kölcsön, zárt körben forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Elszámolási kötelezettséggel adott fejlesztési támogatás elszámolása

Kérdés: A GM-től vissza nem térítendő támogatást kaptunk kapacitást növelő fejlesztésünk megvalósításához. A támogatás 5 évre szól, elszámolási kötelezettség a GM felé erre az időtartamra áll fenn, bankgaranciát is erre az időtartamra kértek. Hogyan történik az elszámolás és a nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...amellyel az elhatárolt halasztott bevétel csökkentendő.Az arányok megállapításánál a számításhoz a kapott kölcsönt, a felvett hitelt saját forrásként kell figyelembe venni.Amíg nincs költségkénti, ráfordításkénti elszámolás, addig nincs lehetőség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Üzleti jelentés hiánya

Kérdés: Az új Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell a beszámoló és az üzleti jelentés adatainak összhangját. Milyen záradékot adhat a könyvvizsgáló, ha ennek a kötelezettségének az üzleti jelentés hiányában nem tudott eleget tenni? Mely szervezet és milyen szankcióval sújthatja azt a céget, aki nem készít üzleti jelentést?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 158. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a hitelesítő záradék minimális szövegét. Ha az adott vállalkozás az üzleti jelentést nem készítette el, akkor a könyvvizsgáló nem tudja megadni ezt a hitelesítő záradékot, mivel nem tud meggyőződni arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A Gt. 169. §-ának (4) bekezdése szerint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni. E néhány hivatkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...az egy üzleti évnél hosszabb lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú pedig az egy üzleti évet nem meghaladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve általában a vevőtől kapott előleget, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...sem, mivel hiányoznak a kölcsönre jellemző kritériumok (kamat, visszafizetés időpontja stb.), továbbá a vállalkozások közötti hitelnyújtás jogszabályi feltételei.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet a válaszából: […] ...az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni, a konkrét eszközre vonatkozó adatokat pedig az üzembe helyezés dokumentumában, amelynek hitelességét az arra illetékes – felhatalmazott – felelős vezető aláírásával igazolja ezen a dokumentumon. Az így rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
102
103
104
109