Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 13. §-ának(2) bekezdése szerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkelrendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog -ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapulókövetelést is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Saját tulajdonú ingatlanunknál többlet-villamosenergiaigénnyel kapcsolatos csatlakozási díjat fizetünk az áramszolgáltatónak. Az áramszolgáltató értesítése alapján a csatlakozási díj 50 százaléka terheli társaságunkat. Az új hálózat az áramszolgáltató tulajdonába kerül. A fenti tétel végleges pénzeszközátadás, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog?
Részlet a válaszából: […] ...éshasználat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerűhasználatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (víz- éscsatornahasználati hozzájárulás, villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulás,gázelosztó vezetékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

2006. évi osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: A 2006. évi eredményből megállapított osztalék 2007. május-június hónapban kerül kifizetésre. A kifizetőnek 4 százalék vagy 14 százalék eho-t kell levonni? A 2005. évi CXIX. törvény – amely bevezette az osztalékra az akkor még 4 százalékos eho-t – a 202. § (6) pontjában átmeneti rendelkezésként előírja, hogy a 4 százalék eho a magánszemélyt a 2006. 01. 01-jétől kezdődő időszakra juttatott jövedelmek után terheli. Az osztalékra vonatkozóan külön rendelkezik a törvény arról, hogy a 2005-ös vállalkozói osztalékalapra, illetve a 2005. évi mérlegben a tulajdonosokkal szemben osztalékkötelezettségként kimutatott összegre – amennyiben 2006. 12. 31-ig kifizetésre kerül – nem kell a 4 százalékos eho-t megfizetni.
Részlet a válaszából: […] ...2006. évi LXI. törvény 251. § (7)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvénynek a társadalombiztosítási járulékot,az egészségügyi hozzájárulást, illetve a munkavállalóijárulék-fizetést érintőrendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Evás bt. beltagjára – amennyiben rendelkezik 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, és a társasággal nincs munkaviszonyra vonatkozó szerződése – milyen járulékfizetési szabályok (esetleg új szabályozók is) vonatkoznak abban az esetben, amennyiben a társaságban lévő pénzt "kiveszi"? Kettős könyvvezetés esetén az említett kivétet hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére, hogy az egyebekben osztaléknak számít, nemvonatkozik a 2006. január 1-jétől érvényes 4 százalékos mértékűegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, mivel azt csak az Szja-tv.szabályai szerinti osztalékfizetésre kell alkalmazni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:    

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...bérpótlékai és az így számított összes bérutáni társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, szakképzési,egészségügyi hozzájárulás;– a kutatási, a kísérleti fejlesztési témához közvetlenülkapcsolódó szakértői díj számlázott – levonható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadásból származó jövedelem járuléka

Kérdés: Társaságunk külföldi állampolgárságú magánszemélytől Magyarországon lakóingatlant bérel. A bérbeadó az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni. Más jövedelemmel nem rendelkezik. A bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az szja-előlegen kívül terheli-e a bérbeadót százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha igen, csak a millió feletti összeg, vagy a teljes összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja az 1 millió forintot, az ingatlan-bérbeadás teljesösszege után köteles mindaddig a 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást fizetni, ameddig a foglalkoztatói/önfoglalkoztatói 11 százalékosegészségbiztosításijárulék-fizetés alapján még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélyektől bérelt ingatlan szja-ja

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől bérel ingatlant 4 éve. A bérelt ingatlanban férj-feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. A bérleti szerződés a férj nevére lett kötve, ő kért adószámot az APEH-tól csak bérbeadásra. A bérbeadásból származó jövedelmet csak ő vallotta be, mi, mint kifizető, tőle vontuk az szja-t. Kérdésem, hogy a feleségtől szükséges-e beszerezni valamilyen nyilatkozatot, vagy hozzájárulási nyilatkozatot, amelyben megengedi, hogy férje egyedül szerezze a bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása esetén akkornem kell a tulajdoni hányad alapján az adókötelezettséget mindkét tulajdonosnakkülön-külön teljesítenie, ha a tulajdonosok erről írásban rendelkeznek.Maradhat tehát csak a férj nevén a bérbeadási tevékenység, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Termelési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Kományrendelet alapján jár leadott sertésenként 1800 Ft termelési hozzájárulás. Az igénylést a következő év januárjáig kell leadni. Mikor kell bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a választ az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b)pontja adja meg, mivel a termelési hozzájárulás a költségek (ráfordítások)ellentételezését jelenti. Az egyéb bevételek között kell elszámolni azadóhatóságtól, jogszabály által meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe a hitelt folyósítóhitelintézettel szembeni kötelezettség lép (T 478 – K 445). Természetesen a hitelt folyósító hitelintézet hozzájárulásával,és annak feltételezésével, hogy a részvényvásárlásra felvett hitel könyvekbenkimutatott összege azonos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a rehabilitációs hozzájárulásnál, ha mondjuk, 29 főt foglalkoztatunk? Ez 1,45 fő, vagy 1 dolgozó? A rehabilitációs hozzájárulás számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásirehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulást kötelesfizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és azáltala foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:
1
114
115
116
144