1453 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: A 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulási kötelezettségnek az e rendelet alapján elszámolható költségekkel történő csökkentése – a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 21. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján – állami támogatásnak minősül, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet, illetve II. fejezet 8. szakaszában foglaltak megfelelően irányadóak. Hogyan számoljuk el ezt az "állami támogatást" helyesen a nyilvántartásokban?

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?

Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?

Kérdés: Társaságunk 2 db lakást vásárolt. Az egyiket bérbe adtuk magánszemélynek, a bérleti díjat számlázzuk havonta a lakónak. A másik lakásba a tulajdonos fia költözött, nem fizet egyelőre semmit. Kérdésem, hogy milyen adó- és járulékfizetés terheli a társaságot az után a lakás után, amelyben a tulajdonos fia térítés nélkül lakik?

Kérdés: A 4494. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A rehabilitációs hozzájárulásnál az Flt. 41/A. §-a szerint a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, mely létszám meghatározása a KSH 2009. Útmutató szerint történik? Az Útmutató 2.2. pontja határozza meg a statisztikai létszámba tartozók körét. E pont szerint nem tartozik sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatott. A kérdésre adott válasz azt írja, hogy mindenkit számba kell venni. Ez nekem ellentmondásos.

Kérdés: Egyre több városban terjed, hogy a helyi önkormányzat a bejelentkezett lakosok részére ún. helyi kártyát bocsát ki, amely kártyával rendelkezők az önkormányzat területén működő vállalkozásoktól (helyi járatok, fürdőbelépő, kulturális szolgáltatások stb.) jelentős kedvezménnyel vehetik igénybe a szolgáltatásokat. A szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat terheli-e szja, tb-járulék, illetve áfa a nyújtott kedvezmények mértéke után?

Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. elő­írásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá nem tartozó, az Szja-tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet az Szt. szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyi hozzájárulási alap együttes összegét. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján a "potenciális" osztalékra megállapított, de a vállalkozást terhelő adó a társas vállalkozás melyik évét terhelő költség lesz? Ha a nyereséget terhelő költség, akkor az nem okoz megoldhatatlan számítást? (Az adózás utáni eredmény alapján megállapított egészségügyi hozzájárulás csökkenti az adózás előtti, illetve az adózott eredményt, ami alapján csökken a "potenciális" osztalék, csökken az erre jutó eho és így tovább!) Kivitelezhető a szabály "potenciális" osztalék eho-szabályának alkalmazása, ha a társas vállalkozás be kívánja tartani a teljesség elvét?