Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...tagok részéről az osztalékkövetelés elengedése – a maitörvényi előírások mellett – azt jelenti, hogy a társaságnálajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség keletkezik az elengedés időpontjávalaz elengedett követelés miatti vagyonszerzés összege alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint kell az áfa-visszatéríttetési kérelmetelkészíteni, majd az előírtak szerint a magyar adóhatóságon keresztül azilletékes külföldi adóhatósághoz benyújtani. A visszatéríttetési kérelemalapján téríti vissza az illetékes külföldi adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalék, ha van.Ennek érdekében mutattuk be részletesebben az rt. alaptőke-emelésével kapcsolatoskövetelményeket!)Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik afentiekben körülírt tőkeemelés esetében?Ha az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdésében és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Termőföld bérbeadása egyéni cégnek

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az általa (egyéni vállalkozóként) alapított egyénicégnek bérbe adja, teljesül-e az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése szerintiilletékmentesség azon feltétele, mely szerint "a magánszemély a termőföldet aszerzéstől számítva legalább 5 évig nem idegeníti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Vagyonszerzési illeték számlázása

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy a lízingbe adórakivetett és az általa megfizetett vagyonátruházási illetéket nem lehet áfávalnövelten – mint járulékos költséget – továbbszámlázni.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 27. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Távmunkát végzők számításba vétele

Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...évi C. törvény 37. §-ának (1)bekezdése alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez azönkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyelrendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész értékesítésének illetéke

Kérdés: A kft. tagjai az alábbi üzletrészekkel rendelkeznek (szavazati arányuk megegyezik az üzletrészaránnyal): "X" kft. 30%; "Z" kft. 35%; "H" magánszemély 35%. A kft. tagjai mind belföldi illetőségűek. A kft. tagjai üzletrészeiket két magánszemélynek (férj és feleség) adják el 2010 novemberében. A kft. 2010. évi mérlegében – előreláthatóan – az ingatlanok aránya az összes eszközök között 90 százalék lesz. A kft. tulajdonában lévő ingatlan értékbecslő szerinti értéke 18 M Ft. A kft. az ingatlan vásárlására 2004. évben hitelt vett fel, amelynek 2010 novemberében a tőketartozása 18,5 M Ft. A kft. tagjai az üzletrészüket (3 M Ft) 4 M Ft-ért adják el a házaspárnak. Megtehetik-e az eladók, hogy a hitellel terhelt ingatlanrészüket csak 1 M Ft nyereséggel adják el? A kft. tagjainak kell-e illetéket fizetniük 2010. évben, illetve 2011. évben? Ha igen, akkor hány százalékot?
Részlet a válaszából: […] ...(sőt arra is lehetőség van, hogy akár bármiféleellenszolgáltatás nélkül, ajándékozás útján ruházza át a tag az üzletrészét).Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)szerinti visszterhes vagyonátruházási illeték minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzeszközátadás illetéke

Kérdés: A kft. pénztárából visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik kft.-nek. A pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után? Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem, de a 11. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése alapján igen. Melyik az "erősebb" paragrafus és miért?
Részlet a válaszából: […] ...illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (Itv.)rögzített szabályozás – a legtöbb adótörvényhez hasonlóan – úgy épül fel, hogyilletéknemenként meghatározza, hogy mely vagyontárgyak, milyen módon történőmegszerzése esik az adott illeték nem tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] ...(mivel a behajthatatlannakminősített követelést az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni), dekönyvelni kellett 2010-ben– ha az illetékek, ügyvédi munkadíj és egyéb költségek2010-ben vagy korábban merültek fel, az ezek fedezetére megítélt összeget is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanvagyon kivonása

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. ingatlanvagyonnal rendelkezik. Amennyiben a jogutódlással megszerzett ingatlanvagyont kivonja a vállalkozásból, milyen adókötelezettsége keletkezik a kft.-nek és a magánszemélynek? A vagyonkivonást hogyan kell könyvelni? A kft.-nek három tulajdonosa van, a tulajdoni hányad 60-30-10 százalék, de taggyűlési határozat alapján csak a személyesen közreműködő tag részesül osztalékban. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, az evás előtti időszakról az eredménytartalék 400 E Ft. Az ingatlanvagyon értéke: az 1997. évi alapításkor az apportérték 800 E Ft, könyv szerinti értéke 600 E Ft; 2000. évi vásárlásból 1300 E Ft, könyv szerinti (nettó) értéke: 1100 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...meg, ésaz ehhez kapcsolódó kötelezettségét a kft. ingatlan átadásával(értékesítésével) teljesíti, akkor a tagnak, a tulajdonosnak az illetékrőlszóló 1990. évi XCIII. törvény 18. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:
1
31
32
33
55