548 talált cikk az illeték kifejezésre

Kérdés: A kft. 2008. évben elengedett 15 millió forint tagi kölcsönt, majd 2009. június 30-ig osztalékként a tagok felvettek 6 millió forintot. (Az osztalékfizetési korlát miatt nem tudták az összes tagi kölcsön elengedéséből származó eredménytartalékot felvenni.) Ilyenkor – tudomásom szerint – a különbözet illetékköteles, vagyis a saját tőke rendezéséhez szükséges összegre 21% illetéket kell fizetni. Helyesen gondolom?

Kérdés: Külföldi kiküldetés során a dolgozónak napidíjat adtunk. A napidíj 30%-a adómentes, a 70%-a adóköteles volt, mivel többet adtunk, mint napi 15 euró. A kiküldetéskor felvett összeg egy részét a dolgozó visszafizette, ezért az előlegszámlával szemben visszavezettük (nálunk nincs valutapénztár), a többi összeget, a szállás- és az utazási költséget, a napidíjat 100%-ban a külföldi kiküldetés számlájával, illetve a napidíjszámlával (55) könyveltük. A fennmaradó egyenleg volt az árfolyam-különbözet. Így az előlegszámla egyenlege nulla. A bérfeladáskor az adóköteles napidíjat szintén a napidíjszámlára könyveltük a 471. számlával szemben. Így a napidíjszámlán a napidíj egyszer 100%-os, és egyszer 70%-os összegben szerepel. Helyesen jártunk el? Hogyan kellett volna könyvelni?

Kérdés: A kft. az egyik tagtól visszavásárolta a 2 millió forint névértékű üzletrészét 2008-ban 50 millió forintért. Az üzletrész értékét a kft. az adásvételi szerződés szerint 10 év alatt fizeti meg a tagnak. Egy év elteltével az üzletrész bevonásra került, a névértéknek megfelelő összegű jegyzett tőke csökkenését rendkívüli bevételként, a visszavásárlási értéket rendkívüli ráfordításként számolta el a kft. Így emiatt 48 millió forint összegű veszteséget mutat ki. Van-e mód arra, hogy a rendkívüli ráfordítást időbelileg az ellenérték megfizetésének időtartamára elhatároljuk?

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: Beruházáshoz kapott fejlesztési támogatás illetékköteles-e?

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?

Kérdés: Kérdésem az egyéni vállalkozói beruházáshoz kapcsolódik, mégpedig épület (panzió)-építéshez. Mik azok a költségek, amiket elszámolhatok anélkül, hogy meglenne a használatbavételi engedély? Mivel sok sajátanyag-vásárlás történt, ami után, áfások lévén tavaly óta, azt is csak a használatbavételi után igényelhetem vissza. Ebből az anyagból külső kivitelező dolgozott szakmunkán, de készült saját alkalmazottal is munka, úgyhogy tipikus saját vállalkozáson belüli és külső vállalkozás megbízásával történt beruházásról van szó.