557 talált cikk az illeték kifejezésre

Kérdés: Hatlakásos, magánszemélyek tulajdonában lévő társasház alanyi adómentes. A közös költségen kívül semmilyen bevétele nincs. Egyszerűsített beszámolót készít egyszeres könyvvitel alapján. A társasház eladná a tetőterét lakásépítés céljára. A tetőtér értékesítéséből származó bevételt teljes egészében a társasház közös részeinek a felújítására kívánja fordítani. Milyen adófizetési kötelezettségei vannak az eladónak és a vevőnek? Hogyan kell ezeket a társasháznál könyvelni? Ha a vevő az ellenértéket készpénzben fizeti ki? Ha a vevő az ellenértéket nem fizeti ki készpénzben, de a teljes vételárral azonos összegű felújítási munkát fog végezni?

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?

Kérdés: A végelszámolás során a korábbi veszteségrendezésre történt pótbefizetést hogyan kell kezelni? Ha a vagyonfelosztási javaslatban nincs fedezet a visszafizetésre, akkor az nem minősül elengedett kötelezettségnek? Van társaságiadó-, illetve illetékterhe? A bt. végelszámolási mérlegében pénzeszköz 50 E Ft, jegyzett tőke 50 E Ft, eredménytartalék -5000 E Ft, lekötött tartalék 5000 E Ft.

Kérdés: A kft.-be beolvadt egy bt. A bt. tulajdonában van egy ingatlan, amelynek könyv szerinti értéke 40 millió forint. A beolvadás során ezt az ingatlant 70 millió forintra felértékelték. Az átértékelés után kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: A betéti társaság a veszteségek fedezetére tagjaitól pótbefizetést kap. A betéti társaság működése nyereségessé vált, a tagok a pótbefizetés visszafizetéséről döntenek. Van-e ezen gazdasági eseménynek illeték- vagy adóvonzata? Szükséges-e a tagok gyűlése részéről erről dönteni, vagy a többségi tulajdonos beltag egyedül is elvégezheti? Milyen bizonylatai vannak a pótbefizetésnek?

Kérdés: Egy utazási iroda úgy hirdeti meg az utakat, hogy tárgynyeremény-sorsoláson vehet részt az utas. A tárgynyeremény egy új személygépkocsi. A kérdésem az lenne, hogy milyen kötelezettségek terhelik a vállalkozást, és van-e a sorsolás miatt bejelentési kötelezettsége a hatóság felé? A másik, hogy az ehhez kapcsolódó, illetéket az utasra háríthatja-e?

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!

Kérdés: A 2009. évi LXXVII. törvény 69. § h) pontja szerint illetékköteles a szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy megszerzése (öröklése). A (4) bekezdés pontjai további rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek értelmezése számunkra nem egyértelmű. Helyesen értelmezzük, hogy a szövetkezeti részjegy, szövetkezeti befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy örököse csak akkor köteles illetéket fizetni a forgalmi érték után, ha a megörökölt részjegyek 75%-nál magasabb tulajdonrészt tesznek ki?

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!