554 talált cikk az illeték kifejezésre

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?

Kérdés: Beruházáshoz kapott fejlesztési támogatás illetékköteles-e?

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?

Kérdés: Kérdésem az egyéni vállalkozói beruházáshoz kapcsolódik, mégpedig épület (panzió)-építéshez. Mik azok a költségek, amiket elszámolhatok anélkül, hogy meglenne a használatbavételi engedély? Mivel sok sajátanyag-vásárlás történt, ami után, áfások lévén tavaly óta, azt is csak a használatbavételi után igényelhetem vissza. Ebből az anyagból külső kivitelező dolgozott szakmunkán, de készült saját alkalmazottal is munka, úgyhogy tipikus saját vállalkozáson belüli és külső vállalkozás megbízásával történt beruházásról van szó.

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?

Kérdés: Ha az üzletrész öröklése illetékmentes, kell-e szja-t fizetni, ha igen, mikor keletkezik a kötelezettség, és milyen mértékkel adóznak az örökösök?

Kérdés: A betéti társaságnak 1 beltagja és 2 kültagja van 20-20-20 ezer Ft vagyoni betéttel. A társaságnak 2006. 12. 31-ig 12 millió Ft eredménytartaléka képződött. 2007. januárban 2 tag kilépett, a beltag felesége belépett, és a bent maradt beltag betétje megnövekedett, így a társaság jegyzett tőkéje továbbra is 60 ezer Ft maradt. A kilépő tagok csupán a vagyoni betét visszafizetésére tartottak igényt. Az előírások alapján kilépéskor a kilépő taggal el kell számolni, de annak tiltását nem találtuk, hogy a tagok az eredménytartalékból őket tulajdoni részesedésük arányában megillető részéről nem mondhatnak le. Az APEH-állásfoglalás alapján a társaságnak keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mégpedig 21%. Helyes-e az APEH álláspontja? Az illetékfizetési kötelezettség már 2007. évben is fennállt? Meg lehet-e azt tenni, hogy utólag a tagoknak kifizetendő eredménytartalékot 3 oszlopos mérleggel nyilvántartásba vesszük, és megállapodás alapján a tagok most mondanak le ennek kifizetéséről, tehát az ajándékozást most terjesztjük elő illetékkiszabásra?