Kártérítés irodabérlet felmondásakor

Kérdés: Kiegészítés a Számviteli Levelek 15. számában a 297. kérdésre adott válaszhoz.
Részlet a válaszából: […] Az alapítványi iroda bérletének felmondása és ennek ellenében kártérítés fizetése – tartalma szerint – az iroda értékesítésének bevétele. A Tao-tv. 6. számú melléklete szerint nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapítványnál (és más hasonló jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésállomány értékesítése

Kérdés: Számítástechnikai cég tevékenységét befejezi, a vállalkozás 2001-ben megszűnik. Átalánydíjas szerződéseit (a megbízók beleegyezésével) átadja egy hasonló profilú cégnek 5 millió forintért. A szerződésállomány értékesítése milyen KSH-besorolású szolgáltatás, milyen áfa terheli? Mi a helyes számviteli elszámolás a vevőnél, illetve az eladónál?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. szolgáltatásnyújtás-definíciója eltér a hagyományos, statisztikai értelemben vett szolgáltatás fogalmától. Abból indul ki ugyanis, hogy minden adóztatható, ami forgalomképes. Ezért az Áfa-tv. 8. §-ának (1) bekezdése alapján minden tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat (idesorolva a belépési díjat is, mint a telefonhálózat használatáért fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:            

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Betanítási költségek megosztása

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 1. számában a 11. kérdésre adott válaszukhoz, számítástechnikai rendszerek betanítási költségeit meg kell-e osztani az egyes eszközök között, és ha igen, mi legyen a vetítési alap?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint egy integrált számítástechnikai rendszer bevezetésével kapcsolatos bekerülési költség összesen 30 millió forint, amelyből 18 millió a szoftver, 5,2 millió a hardver, 6,8 millió az oktatás telepítési költsége. Az integrált rendszer aktiválása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Szoftverfejlesztés

Kérdés: Kimutathatók-e a szoftverfejlesztés költségei a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, és érvényesíthető-e ezen költségekre a társaságiadó-alap kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja szerint kísérleti fejlesztés: "olyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék:    

Immateriális javak időbeli elhatárolása

Kérdés: A számviteli törvény [a 24. § (5) bekezdése] szerint az immateriális javak közé nem tartozó programtermékeket időbelileg el kellett határolni, és mint időbeli elhatárolást kellett "amortizálni". Mi a teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevés nem pontos. A régi Szt. 24. §-ának (5) bekezdése szerint a 22. § (5) bekezdése szerint az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jogok beszerzési értékét kellett időbelileg elhatárolni olyan összegben, amelyet költségként csak a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság átalakulásakor jelentkező feladatok attól függően némileg eltérőek, hogy a jogelőd adózó megszűnik (összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
Kapcsolódó címkék:            

Többlettejkvóta számviteli minősítése

Kérdés: A Tejterméktanácstól többlettejkvótát igényeltünk a 2000. évre, amelynek ellenértékét 6 hónap alatt kellett kifizetni, 2000. 10. hó és 2001. 04. hó között. Ezzel sok évre jogot szereztünk a kvóta szerinti tejmennyiség eladására. A kvóta a piacon eladható, forgalomképes. Elszámolható-e a 2000. évben az immateriális javak között, és hány év alatt kell azt költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre – sajnos – nem lehet egyértelmű választ adni.A 2000. évre igényelték a többlettejkvótát, amelyet alapvetően utólag fizettek, fizetnek meg. Ha ez úgy értelmezhető, hogy a 2000. évre megvásárolt többlettejkvóta alapján sok évre jogot szereztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
25
26
27