Ingatlanértékesítéshez kapcsolódó áfa

Kérdés: Az ingatlan tulajdonjoga az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg átszáll a vevőre. A teljes vételár kiegyenlítése egy hónapon belül lesz, akkor lesz a birtokba adás is. A vevő tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal. A szerződés szerint a vevő a birtokba adás napjától viseli a terheket. Mi a számla Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja, a tulajdonjog átadásának vagy a birtokba adásnak a napja?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján a vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, függetlenül attól, hogy a birtokba adás csak később fog megtörténni. Ez esetben a teljesítés időpontja az Áfa-tv. 55. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2012-ben még nem érkezett meg a pályázati pénz – álláspontunk szerint –, a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezt a támogatást nem kell bevételként figyelembe venni, és a beruházást nem kell elszámolni. A támogatás 2013-ban lesz katás bevétel, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:  

Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés: Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...kell rögzíteni és értékelni;– a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezésére stb.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan a tárgyi eszközök egy sajátos csoportja, az ingatlanok közé sorolandó eszközöket az Szt. 26. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
Kapcsolódó címkék:    

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakból nem derül ki, hogy az ingatlant maga a kft. használja, vagy más úton hasznosítja. A haszonélvezeti jog alapítása valójában azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jogosult a kft. tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Csekély összegű támogatás

Kérdés: Cégünk 2012. évben vásárolt egy telephelyet, melyet 2012 novemberétől 2013. május 2-ig felújított. A beruházáshoz, felújításhoz beruházási hitelt, hitelkeret kaptunk a banktól. 2012. évben a beruházás értéke 131 622 782 forint, melyből a felújítás összege: 8 864 945 forint. Üzemkörön belüli ingatlanra eső felújítás összege 7 215 268 forint, melyre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja alapján adóalap-kedvezményt érvényesítünk, így 721 527 forint adókedvezményt veszünk igénybe, mely de minimis támogatásnak minősül. A banktól kaptunk egy "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt" című dokumentumot, mely szerint az állami támogatás kategóriája: D Csekély összegű támogatás. A kölcsön támogatástartalma: 34 869 505 HUF, 122 905,45 EUR, dátuma 2012. 10. 26. A hitelt 7 évre kaptuk. A társaságiadó-bevallás 1229-02 lapján ezen összeget és egyéb csekély összegű támogatásokat is szerepeltetek, a 200 000 eurós korlátot nem érjük el a három év alatt. A támogatásintenzitást hogyan tudom (30% + 20% = 50%) kiszámítani? Egyáltalán szükséges-e figyelni, mivel a beruházással kapcsolatban igénybe vett támogatások csekély összegű támogatások?
Részlet a válaszából: […] A többéves futamidejű kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalmát a támogatás megítélésének napján érvényes diszkontkamatlábbal jelenértékre kell számítani, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti társaság – feltételezhetően – kft., így az egyszemélyes társaság tulajdonosa az üzletrészét ajándékozhatja el. Ajándékozás esetén az ajándékozó bevételhez nem jut hozzá, ezért mind a személyi jövedelemadó-, mind az illetékfizetés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt ingatlanon végzett beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beruházás összegét a kapott számla alapján továbbszámlázzuk a bérbeadónak? A megállapodás alapján a beruházás teljes összegét a bérbeadó megtéríti. Mi a helyes számviteli elszámolása a bérelt ingatlanon végzett beruházás költségének?
Részlet a válaszából: […] ...történt előzetes megállapodás alapján, ha a bérbeadó a beruházás teljes összegét megtéríti, akkor a kivitelezőnek a bérelt ingatlanon végzett munkáinak ellenértékét tartalmazó számlákat elsődlegesen a bérlő által elfogadott – áfa nélküli – összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címkék:  

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] ...31. 4000Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatmentes kölcsön2013. január 1. – 2013. december 31. 3000Kapcsolt vállalkozástól bérelt ingatlan bérleti díja2013. március 31. – április 30. 210Kapcsolt vállalkozástól bérelt ingatlan bérleti díja2013. június 30. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze

Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti közhasznú civilszervezet is a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így a számviteli elszámolások során a számviteli törvény és a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
Kapcsolódó címkék:    

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...időtartam alatt, kamataival együtt vissza is tudja fizetni. Jelentősebb összegű kölcsön esetén célszerű a kölcsönt felvevő tag valamely ingatlanát megterhelni, a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.A kölcsön után a kölcsönt felvevőnek kamatot kell – a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:
1
60
61
62
135