Találati lista:
131. cikk / 445 Közcélú szabadvezeték-létesítési díj
Kérdés: Könyvelőirodaként egyik cégünknél olyan számlával találkoztunk, amelyet az áramszolgáltató állított ki "közcélú szabadvezeték-létesítési díj" megnevezéssel. Gyakorlatilag odavezették az áramot a kft. telephelyére. Ez vajon a korábbi hálózatfejlesztési hozzájárulás más néven? Hogyan kell könyvelni?
132. cikk / 445 Ügyvédi iroda megszűnése
Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
133. cikk / 445 Cél szerinti tevékenység az egyesületnél
Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
134. cikk / 445 Logózás költségeinek elszámolása
Kérdés: "A" kft. "B" kft.-től tollat, naptárt, üdvözlőlapot rendel, amelyen kéri logójának a feltüntetését. "B" kft. a számláján tételesen számlázza a rendelt tételeket, majd külön tételként a logózás grafikai tervezési díját, illetve a nyomdafilmkészítés díját. Helytálló az az értelmezés, hogy az "A" kft. által felhasznált tételek anyagköltségként számolhatók el, mivel az "A" kft. nem feliratozást rendelt meg, hanem olyan nyomtatványt, irodaszert, amelyet feliratoztak, vagyis a feliratozás (mint szolgáltatás) az anyagköltség járulékos része?
135. cikk / 445 Szakkönyvek az önkormányzatnál
Kérdés: Az önkormányzat szakkönyvet rendel, amit éven túl is használ. Hogyan kell azt elszámolni?
136. cikk / 445 Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja
Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
137. cikk / 445 Megszűnő cégből ingatlanrész
Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
138. cikk / 445 Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába
Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
139. cikk / 445 Külföldi fővállalkozó helyiadó-kötelezettsége
Kérdés: Ügyfelem egy külföldi társaság, amely ingatlanok felújítását végzi. A megrendelővel ő köt szerződést, s fővállalkozóként az építési-szerelési munkák elvégzésére szerződik más, magyarországi vállalatokkal (alvállalkozókkal). A cég Magyarországon nem rendelkezik sem telephellyel, sem irodával, nincsenek eszközei, kizárólag az alvállalkozók munkáját felügyeli és ellenőrzi. Az építési munkákat ténylegesen az alvállalkozók végzik, melyek néhány héttől néhány hónapig tartanak. A társaságot terheli-e iparűzésiadó-kötelezettség Magyarországon azokon a településeken, ahol egyébként kizárólag az alvállalkozók végeznek építési munkát?
140. cikk / 445 Bérelt raktár, az iratőrzés helye mint telephely
Kérdés: Cégünk több vállalkozás számára végez könyvelést, s bizonyos esetekben nem világos, hogy kell-e adott településen iparűzési adót fizetni. Van olyan társaság, amelyik bérelt raktárban tárolja termékeit, továbbá olyan ügyfél is előfordul, amelyik más vállalkozástól logisztikai szolgáltatást rendel meg beszerzett készletei és az elkészült termékek tárolása, kiszállítása érdekében. Előfordul olyan eset, amikor a cégiratok őrzése az ügyvezető tulajdonos saját lakásában, az általa rendelkezésre bocsátott helyiségben történik, máskor pedig az iratokat – különmegállapodás alapján – cégünk őrzi, tárolja.
