1835 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatások közül melyeket és hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó és a társaság (pl. fogorvos, laborvizsgálatok)? És a családtag?

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.

Kérdés: Egy cég induló projektjéhez befektetőket keres, ezért szeretné kimutatni mérlegében a valós cégértéket (a goodwill, a céghírnév, a piacon betöltött szerep, a szellemi tőke értékére gondolunk). Milyen formában valósítható ez meg?

Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?

Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?

Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?

Kérdés: Hogyan kezelendő a le nem vonható áfa a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban?