Találati lista:
1641. cikk / 1847 Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása
Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
1642. cikk / 1847 Fogászati kezelés adójogi megítélése
Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
1643. cikk / 1847 Egészségügyi szolgáltatások elszámolása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltatások közül melyeket és hogyan számolhatja el az egyéni vállalkozó és a társaság (pl. fogorvos, laborvizsgálatok)? És a családtag?
1644. cikk / 1847 Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása
Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
1645. cikk / 1847 Báli rendezvények belépődíjai
Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.
1646. cikk / 1847 Életbiztosítás elszámolása
Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
1647. cikk / 1847 Cégérték kimutatása
Kérdés: Egy cég induló projektjéhez befektetőket keres, ezért szeretné kimutatni mérlegében a valós cégértéket (a goodwill, a céghírnév, a piacon betöltött szerep, a szellemi tőke értékére gondolunk). Milyen formában valósítható ez meg?
1648. cikk / 1847 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem
Kérdés: Egy házaspár az önkormányzattól vásárolt egy házat, 600 ezer forintért. Az épületet családi alapon korszerűsítették, felújították, számla semmiről nincs. 2002 őszén eladták az ingatlant 3 millió forintért. 2002. év végével személyijövedelemadó-bevallást kellett készíteniük. A kettes munkalapon beírták a 2440 ezer forintot 20 százalékos adóalapként (különadó). A fenti összeget figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál? Ha igen, 600 ezer forint bér + a fenti összeg 3040 ezer forint túllépi az adójóváírási korlátot, vissza kell fizetni az év közben kapott adójóváírást (3000 forint, ill. 9000 forint), vagy itt másodszor nem kell figyelembe venni?
1649. cikk / 1847 Tárgyi eszköz értékesítési bevétele (eva)
Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?
1650. cikk / 1847 Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása
Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
