1114 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Belföldi növénytermesztési tevékenységet folytató társaság 2016. évre egységes területalapú támogatás kifizetés iránti kérelmet nyújtott be az MVH-hoz. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja 2017. április 30. Elszámolható-e a 2016. évre egyéb bevételként a támogatás mértéke, ha az MVH a támogatás értékét 2017. évben a mérlegkészítés időpontja után utalja a társaság bankszámlájára?

Kérdés: Adószámos magánszemély adózása, bevallása ügyében kérem a segítségüket. Kérem tájékoztatásukat (az adószámos magánszemélyre vonatkozó nyomtatványok számának és a beadási határidő megjelölésével) abban az esetben, ha:
– biztosítási jogviszonyt keletkeztet a szerződés szerinti összeg,
a) a vevő adózó (társaság, egyéni vállalkozó),
b) a vevő magánszemély;
– biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet a szerződés szerinti összeg.

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítást kötött egy biztosítótársasággal. (A növénybiztosítás a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremti meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül.) Az őstermelőt 2016. évben jégkár sújtotta, a biztosítótársaság a szerződésben foglaltak szerint a vállalt kötelezettségét teljesítette. Az őstermelő a biztosítási díjat a költségei között nem számolta el. Ebben az esetben a biztosítótól kapott összeg a magánszemély adómentes bevétele, vagy pedig az őstermelés adóköteles bevételeként kell elszámolni?

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Anyacégnek és a leánycégnek is van ugyanattól a partnertől kiegyenlítetlen vevőkövetelése, de a vevő egyik cégnek sem fizet. A cégek felszámolást indítanának a nem fizető partner ellen, de mindkét cég ezt nem tudja megtenni. A jogász részéről felmerült az engedményezés lehetősége, miszerint a leánycég ingyenesen engedményezi az anyára a követelését, és az anyacég indít felszámolást. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy ha (anya-lánya) kapcsolt felek között ingyenesen történik az engedményezés, akkor ennek van-e bármelyik félnél társasági adót vagy adóalapot módosító vonzata?

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Az általam könyvelt kft. 56 800 Ft-ért vett éles látást biztosító szemüveget. Adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: A kempingszolgáltatással foglalkozó ügyfél szabadban felállított edzőeszközöket (derék- és csípőformáló, gyalogló, dupla nyújtó, valamint komplex karerősítő eszközök stb.) szerzett be, egyedi értékük több mint nettó 100 ezer Ft. Milyen főkönyvi számlán kell aktiválni az eszközöket, hány százalék értékcsökkenéssel? Fejlesztési tartalék elszámolható?