1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Az Áfa-tv. 59. §-ában szereplő előleggel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Ügyfelem bérnevelésben libát nevel. A szerződés szerint az integrátor cég április környékén kihelyezi a kislibákat és a tápot. A kisliba és a táp az integrátor cég tulajdonában marad, nem számlázzák át. Augusztus környékén az integrátor cég elviszi a felnevelt libákat. Ügyfelem ekkor kiállítja a bérnevelésről a szolgáltatói számlát. Ilyen esetben kell év elején előlegszámlát kiállítani?

Kérdés: Kis forgalmú gyógyszertár a 134/1999. Korm. rendelet 6/C. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján működési célú költségvetési támogatásban részesül. A folyósított támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A tárgyévre vonatkozó, de a tárgyévet követően pénzügyileg rendezett támogatást melyik évben kell kimutatni a beszámolóban?

Kérdés: A rendezvényszervező cég a megbízó által megrendelt rendezvényen különböző kisebb ajándékokat (toll, sál stb., amelyek a megbízó nevével vannak ellátva) ad a résztvevőknek, vetélkedőn a résztvevőket díjazásban részesíti. A rendezvényszervező cég a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatokat szerződésben rögzítik. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei, és azok kit terhelnek? Hogyan kell könyvelnie, adóznia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben? A résztvevőknek adott ajándék anyagköltségként elszámolható? Ezek után milyen adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A Civil Információs Portál adatbázisa szerint is megszűnt, törölték. Van-e az alapítványnak végelszámolási eljárási kötelezettsége? Az alapítvány bankszámláján 15 E Ft van, egyéb eszköze nincs, kötelezettsége a NAV felé 6 E Ft, a fel nem használt 1%-ból. A bíróság ítéletében semmiről nem rendelkezett. Ez egyszerűsített törlésnek minősül? Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptember 22-e után már nem rendelkezhet az alapítvány ügyeiről. Hogyan fog megszűnni a bankszámla, és a kötelezettség teljesítése után mit kezdünk a maradék 9 E Ft-tal, mert az alapító okirat erről nem rendelkezik?

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-vel a tulajdonos 2016-tól a településüzemeltetési feladatok ellátására közszolgálati szerződést kötne, és az ellentételezést támogatás formájában nyújtaná. A közszolgáltatási szerződésben meghatározott feladatok ellátása mellett az önkormányzat eseti feladatokkal is megbízná a kft.-t, amely egyszerű szolgáltatásnyújtásnak minősülne, külön szerződésekkel. Az így kapott támogatás ellenértéknek minősül-e, szükséges-e a számla kibocsátása akkor, ha a feladat ellátását konkrétan, nagyon részletesen (mennyiség és egységár szerint) meghatározza az önkormányzat? Ha a támogatás nem minősülne ellenértéknek, a kft. visszaigényelheti-e teljes mértékben az e feladat ellátásával kapcsolatosan beszerzett termékek és igénybe vett szolgáltatások áfáját?

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?

Kérdés: Az 1307/2013/EU rendelet alapján a 15 ha feletti földterülettel rendelkező gazdálkodónak a területe 5 százalékát ökológiai célterületként kell fenntartania. Annak érdekében, hogy cégünk ezen előírásnak megfeleljen, a tárgyévre a területalapú támogatást megkapja, az ökológiai jellegű másodvetést választotta. Ez azt jelenti, hogy a fővetésű növény betakarítása után az összes szántóterület 5%-ának megfelelő területen előkészítettük a talajt a vetéshez, az előírásnak megfelelő vásárolt vetőmagot elvetettük. Ezen a területen zöldtrágya termelődik, amit majd bedolgozunk a talajba. Hogyan kell elszámolni a felsorolt munkaműveleteket és a vetőmag költségét, figyelembe véve az önköltségszámítás szabályait is? Elszámolható-e tárgyévi általános költségként, mivel a támogatás kifizetésének feltétele a felsorolt munkafolyamat, vagy a zöldtrágya értéke miatt szükség van a költségek több évre való elosztására? Ha igen, mennyi időre, milyen évenkénti arányban?

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?