717 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: A kft. a GINOP-1.2.8-20-2020 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll (Covid-19 járvánnyal összefüggő). A kft. előleget igényelt és kapott is 2020 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 1-2 évben). A pályázatíró tájékoztatása alapján a támogatást tőketartalékként kell könyvelni. Sajnos nem találom ennek a jogszabályi megerősítését. Melyik jogszabály írja le, hogy tőketartalékként kell könyvelni a szóban forgó támogatást? Helyes-e, ha a kapott előleget kötelezettségként mutatjuk ki? A pályázat elszámolásának elfogadásához kapcsolódóan kell megszüntetni az előlegkötelezettséget, és átvezetni a tőketartalékba, majd onnan a lekötött tartalékba? Mindaddig, amíg a támogatás visszatérítendőnek minősül, addig a lekötött tartalékon marad?

Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?

Kérdés: Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, bankszámlanyitásra nem kötelezett. Az utalásos számláinak ellenértéke és a munkaviszonyból származó jövedelme is lakossági folyószámlájára érkezik. Vállalkozói kivétje nincs. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a magánbankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?

Kérdés: A lízingbe adótól a lízingbe vevő 3 év határozott időre termelőeszközöket lízingel. A lízingbe vevő az eszközöket a bérbevevőnek bérbe adja 3 évre, határozott időre. A bérleti szerződésben szerepel, ha a bérleti szerződés lejáratakor a bérbevevő nem él a vétel jogával, akkor vissza kell adnia a bérbeadónak az eszközöket. A bérleti szerződésben eszközértékről, maradványértékről nem esik szó, csak a bérleti díj összegét tartalmazza. A három fél egy különmegállapodást is kötött, mely szerint, ha a lízingbe vevő nem él a lízingszerződés végén a vételi jogával, a bérbevevő a megállapodás alapján a lízingbe adó írásbeli felhívása alapján köteles az eszközöket egy előre meghatározott áron megvenni. A bérbevevő oldaláról hogyan kell kezelni a számvitelben ezt a helyzetet? Elegendő, ha a bérleti díjat könyveljük költségként a bérbeadó számlája alapján, és ha a lízingszerződés végén a bérbevevő veszi meg a termelőeszközöket, akkor a lízingbe adó cég számlája alapján tárgyi eszközként nyilvántartásba vesszük (aktiváljuk, majd értékcsökkenést számolunk el a további használat idejére)?

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.

Kérdés: Áfamentes betéti társaság nyílt végű pénzügyi lízinggel szerez be személygépkocsit. A kérdés a le nem vonható áfára vonatkozik. Helyes-e az az eljárás, ha a bt. a gépjárművet a nettó értéken (azaz áfa nélkül) veszi nyilvántartásba, és a havi törlesztőrészletekről szóló számlában szereplő áfaösszeget teljes egészében egyéb ráfordításként számolja el? Vagy – mivel az áfa teljes egészében nem levonható – az a bekerülési értéke része? Példa: gépkocsi nettó ára 3.500.000 Ft, 27% áfával növelt ára 4.445.000 Ft. A számla a törlesztőrészletről nettó 50.000 Ft, áfa 13.500 Ft, kamat 15.000 Ft. Nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 3.500.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla könyvelése: T 44 – K 45: 50.000 Ft; T 86 – K 45: 13.500 Ft; T 87 – K 45: 15.000 Ft. Vagy a nyilvántartásba vétel: T 16 – K 44: 4.445.000 Ft. Törlesztőrészlet-számla: T 44 – K 45: 63.500 Ft, T 87 – K 45: 15.000 Ft. Mindkét esetben a futamidő végén a 44 egyenlege nulla lesz, viszont nem azonos a gépkocsi nyilvántartási értéke, és így az elszámolt értékcsökkenés összege sem. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: Ha egy dolgozónak több céggel szemben van hosszú távon tartozása, azt hogyan írjuk elő?