390 talált állásfoglalás a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?

Kérdés: A társaság zártkörűen működő belföldi részvénytársaság, amely 100%-ban amerikai – az Amerikai Egyesült Államokban működő – társaság tulajdonában van. A magyar társaság leányvállalata a tulajdonos amerikai cégnek. Az amerikai tulajdonos társaság részvényeit a NASDAQ-tőzsdén jegyzik, a külföldi tagnak nem keletkezett részesedéskivonás vagy elidegenítés okán jövedelme a 2010-es üzleti évben (ez a cégcsoport esetében 2009. 10. 01.-2010. 09. 30-ig tartott, mivel naptári évtől eltérő üzleti évesek) és azóta sem. Amennyiben nem keletkezik olyan típusú jövedelem, amely adóztatható lenne, ha egyébként a cégcsoport bármely tagja külön-külön vagy együttesen 75%-ot meghaladó belföldi ingatlantulajdonnal rendelkezik, ez esetben is kell-e vizsgálni magát a 75%-os ingatlanarányt, és ez azt jelenti-e, hogy kvázi ingatlan-értékbecslést kell végeztetni, vagy más módon is meghatározható az ingatlan piaci értéke? Másik kérdés az, hogy amennyiben a fent nevezett tőzsdén az anyavállalat részvényeit jegyzik, ez esetben a belföldi leányvállalat lehetne-e a többi feltétel teljesülése esetén ingatlannal rendelkező társaság?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.

Kérdés: Magánszemélynek egyéni és társas (egyszemélyes kft.) vállalkozása van. Az ev. és a kft. között különböző ügyletek köttetnek. A kft. mikrovállalkozásnak minősül: mérlegfőösszege és nettó árbevétele 200 milliós nagyságrendű, átlaglétszám 10 fő alatti. A 2 vállalkozás közötti ügyletekről kell-e transzferár- (szokásos piaci ár) nyilvántartást vezetni?

Kérdés: Változott-e a saját dolgozónak ingyenesen adott szolgálati lakás adó- és járulékvonzata 2011-ben?

Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?

Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?

Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?