390 talált állásfoglalás a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Az anyavállalat kölcsönt nyújt a leányvállalatának. A kamatot minden hónap végén az átlagos kölcsönállomány alapján a jegybanki alapkamat + 0,5%-nak megfelelő mértékkel számlázza. Milyen adóvonzatai lehetnek az ügyletnek? Kell-e a számlában áfát felszámítani? Ha nem, akkor arányosítani kell az áfát?

Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 80%-os részesedéssel (tulajdoni jog minden esetben megegyezik a szavazati joggal), "E" társaságban 25%-os részesedéssel rendelkezik. "B" társaság "C" társaságban 51%-os, a "D" társaságban 30%-os részesedéssel rendelkezik. Kérdésem: az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában van-e, és ha van, milyen jellegű kapcsolat a "B" és "E", valamint a "C" és "E", továbbá a "D" és "E", illetve a "C" és "D" társaságok között?

Kérdés: "A" rt. 100%-os tulajdonosa "B" rt.-nek. Ez utóbbi rt.-nek nincs részesedése az "A" rt.-ben, sőt egyéb cégekben sincs részesedése. A példánál a Tao-tv. szerint "A" rt. kapcsolt vállalkozása a "B2 rt. Mondható az, hogy "B" rt. nincs kapcsolt vállalkozásban "A" rt.-vel, vagy rá is vonatkoznak a kapcsolt vállalkozás szabályai?

Kérdés: Van egy "A" társaság, amelyik "B" társaságban 100%-ban tulajdonos és "C" társaságban 30%-ban tulajdonos. A "B" és "C" társaság egymással üzleti kapcsolatban van. Ez a két társaság az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül? A "C" társaságban az ügyvezetést térítés nélkül a "B" társaság ügyvezetője és a 70%-os német tulajdonos egy meghatalmazott személye látja el.

Kérdés: "X" kft.-nek két tulajdonosa van, 50%-ban egy magánszemély és 50%-ban egy társaság. "X" kft.-nek van a tulajdonában egy "Y" kft., ahol egyszemélyes tulajdonos. Az "Y" kft. egyik társaságban sem tulajdonos. A Tao-tv. szerint ez kapcsolt vállalkozás-e 2009-ben vagy 2010-ben?

Kérdés: Kft.-nk árut és tárgyi eszközt adott át apportként egyik kapcsolt vállalkozásának. Az általunk fizetendő áfát a másik cég átvállalhatja-e, ha igen, akkor milyen dokumentum alapján? Hogyan kell könyvelni az áfafizetési kötelezettség átengedését?

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?

Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?

Kérdés: A 4458. kérdésre adott válaszukban is foglalkoztak a partnernek adott ajándék kérdésével. Kérem, hogy együtt mutassák be az alábbi típusú ajándékok adózásbeli kezelését. "Egyet fizet, kettőt kap": x termék vásárlása esetén ajándékba kap y terméket; bizonyos forgalom elérése esetén kap ajándékot. A vevők jellemzően gazdasági társaságok. A korábbi szabályozás szerint, ha az ajándék átadása vásárláshoz volt köthető, akkor az ajándékot nulla értéken kellett számlázni, de nem képezte az áfa alapját. A 4458. kérdésre adott válaszuk alapján a fenti típusú ajándékokat is értékkel kell számlázni (és áfát is fizetni utána), ráfordításként elszámolni, a társasági adó alapját is növelni kell. Szerintem ez csak az olyan térítésmentes eszközátadásokra vonatkozik, amelyek nem kapcsolódnak vásárláshoz.

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?