378 talált cikk a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Van egy bt., amiben a beltag és a kültag testvérek, mindegyikük 50%-os tulajdonnal rendelkezik, valamint tulajdonosai egy kft.-nek 33-33% arányban, a maradék 33% pedig egyik testvér feleségének tulajdona. Kérdés, hogy ez a két cég kapcsolt vállalkozás-e? (Ingatlan-bérbeadás van a két cég közt.) Szavazati joguk is a tulajdonjognak megfelelően alakul.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e az alábbi társaságok: "A" társaságban egy magánszemély 98%-ban tulajdonos és egyben ügyvezető. "B" társaságnak az "A" társaság ügyvezetője is ügyvezetője. A "B" társaság egyszemélyi tulajdonosa külföldi jogi személy. Kell-e tovább vizsgálnunk, hogy a külföldi jogi személy mögött esetleg az említett magánszemély ügyvezető áll?

Kérdés: Cégünk fűtéstechnikai termékeket (kazán, tároló, radiátor) forgalmazó nagykereskedelmi cég. Különböző akciókat hirdetünk, amelyek egy részénél ajándékot (promóciós terméket) adunk. Kiemelt partnereink feltételhez kötött vásárlások esetén hasznos és értékes eszközöket kapnak, mert vállalják, hogy az éves vásárlásaik során meghatározott arányban vásárolnak környezetbarát termékeket. A másik eset az, amikor minden partnerünk számára elérhető a kedvezmény, aki vállalja az akció feltételeit, az a megvett környezetbarát kazánok után promóciós termékre jogosult. A promóciós termék juttatása úgy történik, hogy azt 1 Ft értékkel kiszámlázzuk a vevőnek a megvásárolt termékkel együtt, vagy utólag az összes kazán alapján. Kérdéseink: a kialakult gyakorlat adójogilag megfelelő-e? Amennyiben nem, milyen következményei lehetnek? Milyen más adókímélő megoldást javasolnak? Helyes lehetne az, ha a számlán a termékkel együtt számlázzuk ki a promóciós ajándékot beszerzési áron, és ugyanekkora értékű engedményt adunk?

Kérdés: Külföldi állampolgárnak lakást bérelünk 4 hónapra. Cégünknél dolgozik, egy számítógépes rendszert helyez üzembe. Egy velünk kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő szlovák cég alkalmazottja. Az Szja-tv. 1. sz. melléklete szerint: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott f) szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés. Ez alapján a lakásbérleti díjat és a kifizetett rezsiköltséget 54% szja terheli mint természetbeni juttatást. Mi van abban az esetben, ha 4 hónapra hotelben helyezzük el, cégünk nevére szóló számla ellenében? Ez szja-mentes költség a magyar cégnél?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Tao-tv. szerint "X" és "Y" vállalkozás, ha "X" vállalkozásban "A" német magánszemélynek 24%-os tulajdoni részesedése van, "Y" vállalkozásban "A" német magánszemélynek 43%-os, "B" német magánszemélynek 29%-os és "C" német magánszemélynek 12%-os tulajdoni részesedése van? "A", "B" és "C" magánszemélyek a Ptk. szerint közeli hozzátartozók. "X" és "Y" vállalkozás között üzleti kapcsolat van, "Y" vállalkozás bérbe adja ingatlanát "X" vállalkozásnak.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni 2009-ben helyesen az apport átadását, átvételét kapcsolt vállalkozásnál? 2008-tól nincs utána áfa?

Kérdés: 2008. évben a kft. tulajdonosai férj és feleség 50-50%-ban, ugyanilyen arányú szavazati joggal. Majd a 2009. év elején a házaspár elválik, és a férj megváltja a feleségétől a kft. üzletrészét. A férj evás egyéni vállalkozó édesapja rendszertelenül szolgáltatásokat végzett a kettő, majd az egyszemélyes kft.-nek. Kapcsolt vállalkozásnak minősültek e bármelyik évben, és ennek következtében az édesapa bevételét kétszeresen kellett volna-e figyelembe venni az eva megállapításánál?

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?