Találati lista:
261. cikk / 323 Beruházás vagy karbantartás
Kérdés: Bérelt irodánál a teraszon és a bejárat előtti területen lévő csempeburkolat cseréje bérelt ingatlanon végzett beruházásnak vagy karbantartásnak minősül-e?
262. cikk / 323 Parkolóhely megváltása
Kérdés: Önkormányzati rendelet alapján parkolóhely-megváltási díjat kell fizetni, 250 E Ft + áfa parkolóhelyenként. A számlán "gépkocsiparkoló építése, karbantartása" szerepel. Egyik bérbe adott egységünknél 25 db parkolóhelyet írtak elő. Működési engedélyt egységünk addig nem kap, ameddig nincs kifizetve. Megállapodás alapján részletekben fizetünk: 2500 Ft + áfa előleget, és havonta 250 E Ft + áfát. A bérlő 2700 E Ft + áfát átvállalt, és "parkolóhely-megváltás" címen átutalt részünkre. A fentieket hogyan kell könyvelni?
263. cikk / 323 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok
Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
264. cikk / 323 Gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés
Kérdés: Kérem, hogy vizsgálják felül a Számviteli Levelek 43. számában a 861. kérdésre adott válaszukat, amely válasz, véleményem szerint, valószínűleg félreértésen alapul.
265. cikk / 323 Bérleti jog értékesítése
Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?
266. cikk / 323 Autógumik cseréjének elszámolása
Kérdés: Kétévente a természetes elhasználódás miatt a cég kisteherautóin a gumiköpenyt cserélni kell. Az új autógumit anyagköltségként, javításként kell elszámolni? A vásárolt téli gumikat viszont beruházásként kell elszámolni?
267. cikk / 323 Tehergépkocsi pótülésekkel (áfa)
Kérdés: Cégünk teherautót vásárolt. Mielőtt elhoztuk volna a kereskedőtől, a hátsó rakodótérbe pluszüléseket szereltettünk (külön számlán elszámolva) személyszállítás céljából. A kapcsolódó költségek áfáját nem érvényesítettük. Ha kiszereltetjük a pluszüléseket, s visszaáll az eredeti állapot, akkor az üzemanyag-, a javítás-, a szervizköltségek áfáját levonhatjuk?
268. cikk / 323 Saját konyha üzemeltetése
Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
269. cikk / 323 Fűtési rendszer cseréje
Kérdés: Társaságunk a fűtési rendszerét (kazánház gázüzemű meleg vizes központi fűtés, vezetékrendszer) lecseréli gázfűtéssugárzó rendszerre. Mi a helyes eljárás? Kell-e terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Az új fűtést önálló beruházásként kell-e kezelni, vagy az épületre kell aktiválni?
270. cikk / 323 Önköltségszámítás norma alapján
Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
