Előleg készpénzben

Kérdés: Ügyfelem pénztárgép használatára kötelezett, kiskereskedelmi tevékenységet végez. A termékeket megrendelés alapján szerzi be, amihez a vásárlóktól előleget szokott átvenni. Az előlegről előlegszámlát állít ki, amelyet a pénztárgépben is rögzít a 27%-os forgalmi gyűjtőben. Az áru megérkezésekor a vevő a fennmaradó részt is kifizeti, ügyfelem a pénztárgépbe a fizetendő előlegen felüli részt üti a 27%-os gyűjtőbe. Ugyanekkor kiállít egy készpénzes számlát is a vevő részére, amelyen a fizetendő végösszeg megegyezik a pénztárgépes nyugta összegével. A problémám abból adódott, hogy egy vásárló átutalással fizetett előleget, de a végszámla már készpénzes volt. A pénztárgépbe beütött végszámlánál nem derült ki számomra, hogy ott előleg-visszavonásra került sor. A nyitott előlegre rákérdeztem, válaszként azt kaptam, sok készpénzes előleg, illetve készpénzben fizetett végszámla van, csak ez a könyvelésben nem derült ki.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező a helyes eljárásra ugyan javaslatot tesz, de az valójában nem elfogadható, mivel a pénztárba olyan tételt is könyvelne a végszámla alapján, amely készpénzben nem realizálódik: teljes érték: T 3811 – K 91, 467, előleg T 453 – K 3811, és vegyesen az áfa...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. február 15.
Kapcsolódó címkék:  

Földgázkereskedő iparűzésiadó-előlege

Kérdés: Társaságunk intézmények, nagyvállalatok számára több magyarországi településen értékesít földgázt, villamos energiát energiakereskedőként. E tevékenységét 2017-ben kezdte, korábban, 2016-ban más profillal működött. Az energiakereskedelmi tevékenység elősegítése érdekében 2017-ben a székhelyén, Budapesten kívül egy vidéki városban is nyitott irodát. A kérdés az, hogy társaságunk mely településen válik adókötelessé, és mely településen kell adóelőleget fizetnie.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót azon önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység, amelyen székhellyel, telephellyel rendelkezik. A telephely fogalmát a Htv. 52. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címke:

Tehergépkocsi-vásárlás zárt végű pénzügyi lízing keretében

Kérdés: A kis- és nagykereskedelmi cég tehergépkocsit vásárolt zárt végű pénzügyi lízinggel arra a célra, hogy árubeszerzéseit saját tehergépkocsijával bonyolíthassa le. Ebben az esetben besorolható-e a műszaki berendezések, járművek közé, és igénybe vehető-e az aktivált értékre tekintettel a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 26. §-ának (4) bekezdése szerint a műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló..., a tevékenységi profilt meghatározó ... közúti ......[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.

Szálláshely-szolgáltatásnál kiegészítő szolgáltatás

Kérdés: A vállalkozás egyéb szálláshely-szolgáltatást végez. A közösségi helyiségben biliárdasztalt helyezett el, és a biliárdgolyókat pénzért adja oda a vendégeknek. Ennek az árát a szállásdíjba beépíti. Emellett a pincében szeretne tárolni mintaborokat, amelyeket palackosan értékesítene. A szobákban minibárt szeretne elhelyezni. Helyesen teszi-e, hogy a szállásdíj tartalmazza a biliárd használatát, vagy külön kell számlázni? Kell-e ezért valamilyen különadót fizetnie? A minibárhoz kell-e engedély az italok miatt, és azok elfogyasztásának számlázása hogyan történik? Folytathat-e borértékesítést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak közül csak arra válaszolunk, ami számviteli, adózási jogszabályok értelmezésével függ össze.A szálláshely-szolgáltatást végző vállalkozónál a közösségi helyiségben biliárdasztal elhelyezése közvetlenül nem a szálláshely-szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. január 26.

Végső fogyasztó a helyi adónál

Kérdés: Társaságunk földgáz-kereskedelmi tevékenységet végez. Ennek keretében olyan társaságok számára is értékesít gázt, amelyeknek több településen is van telephelyük (gyártócsarnok, erőmű). Az általunk értékesített földgáz vételezése a vevő egyes önkormányzatoknál lévő telephelyein történik. A helyiadó-törvény értelmében az energiakereskedő esetén telephelynek számít azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a földgáz értékesítése a végső fogyasztó részére történik. A helyiadó-törvény azonban nem határozza meg a végső fogyasztó fogalmát, emiatt kérdéses, hogy a különféle ipari fogyasztók végső fogyasztónak minősülnek-e? Ha igen, akkor azok telephelyei szerinti településen keletkezik-e számunkra adókötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 52. §-a 31. pontjának c) alpontja szerint telephely a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamosenergia-elosztóhálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

Iparűzési adó kiskereskedelmi tevékenységnél

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti településen terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (a kérdésbeli eset valóban nem lehet ideiglenes jellegű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Pénztárgép használata csomagküldő szolgálatnál

Kérdés: Kell-e pénztárgépet használni a csomagküldő szolgálatnál, ha nem üzlethelyiségben, hanem a cég székhelyén történik az eladás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ún. pénztárgéprendelet [48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet] 1. sz. melléklete sorolja fel azokat a tevékenységeket, amelyek pénztárgép használatára kötelezettek. Ezek alól a csomagküldő kereskedelem kivételként szerepel, de csak akkor, ha az értékesítés nem nyílt árusítást...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Reklámújság összeállítása

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, s reklámújságjában jeleníti meg azokat az árukat, amelyeket forgalmaz. Összeállítjuk a reklámújságban szereplő termékek listáját, fotóját, a nyomdai előkészítéssel és a nyomdai munkával, továbbá a terjesztéssel azonban más-más vállalkozást bízunk meg. Ezen túlmenően egyes beszállítóktól marketing-hozzájárulást kérünk, melynek ellenében a beszállító termékét a reklámújságban kiemelt helyen szerepeltetjük. Ebben az esetben a reklámújság terjesztőjét vagy társaságunkat terheli reklámadó-kötelezettség? Ha társaságunk a rek­lámadó alanya, akkor mi képezi az adó alapját?
Részlet az állásfoglalásából: […] A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Rtv.) 2. §-a tartalmazza a reklámadó-kötelezettséget keletkeztető tényállásokat. Az itt leírtak szerint adóköteles – többek között – a nyomtatott anyagon reklám közzététele. Az adó alanya az említett esetben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  

Importtevékenység "alvállalkozói"

Kérdés: Importkereskedelmi tevékenységet végző kft. az importtevékenységhez más vállalkozásoktól szállítási, raktározási, egyéb logisztikai tevékenységet vesz igénybe. Ezen tevékenységek közül melyeket lehet alvállalkozói tevékenységnek minősíteni, az iparűzési adó alapját csökkentőként számításba venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy egyiket sem.A Htv. 52. §-ának a 32. pontja tartalmazza az alvállalkozói teljesítések értékének értelmező rendelkezését. E szerint az olyan, az adóalany által továbbadott (számlázott) teljesítmény, amelynek végzése során az adóalany mind...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címkék:  

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] Eléggé összetett a kérdés. Nehezíti a választ az, hogy a kérdésben nincs utalás arra, hogy a bérbeadó, illetve a bérbevevő természetes személy-e vagy társaság? A válaszban abból indulunk ki első megközelítésben, hogy a bérbeadó és a bérbevevő is társaság, azaz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. december 11.
1
…
3
4
5
…
10