Találati lista:
111. cikk / 334 Tagdíj számlázása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető közhasznúsági fokozattal rendelkező egyesület országos szinten meghatározott szakmai csoportosulás részére – tehát nem csak tagjainak – jogvédelmet biztosít. A jogvédelemben érintett személyeknek nem kötelező az egyesületi tagság. Az egyesület tagjai tagdíjat kötelesek fizetni. A tagokat az egyesület különféle kedvezményekben részesítheti. A tagdíj éves szintű, egy összegben fizetendő, és a szabályok szerint kötelező, ennek ellenére a tagdíjat nagyon kevesen fizetik. A tagdíjat árbevételként vagy egyéb bevételként kell kezelni? A tagdíjkövetelésről kötelező-e számlát vagy azt helyettesítő számviteli bizonylatot kiállítani, vagy csak a megfizetett tagdíjról szükséges? A tagdíjkövetelést a követelés felmerülése időpontjában elő kell írni bevételként?
112. cikk / 334 Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze
Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
113. cikk / 334 Alapítvány térítésidíj-bevétele
Kérdés: Alapítvány napközi otthont működtet, ami alapszabályban rögzített feladata. Az alapítvány nem közhasznú szervezet. A szülők térítési díjat fizetnek az étkezésért és a felügyeletért, erről számla készül. Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. A számlázott térítési díj milyen bevételnek minősül? Ha árbevétel, van-e az alapítványnak társaságiadó-, illetve iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége?
114. cikk / 334 Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés
Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
115. cikk / 334 Katából, evából való visszatérés
Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
116. cikk / 334 Eva-tv. hatálya alól visszatért bt. eszközének értékelése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt. 2007-ben 8 050 000 forint értékű autót vásárolt részletre, euróalapú lízingszerződéssel. 2008. 01. 01. hatállyal az evaadózást választotta bevételi nyilvántartás vezetésével 2011. 12. 31-ig. Az autó 1 048 000 forint maradványértéken szerepel a nyilvántartásban, piaci értéke is ennyi. A bank megküldte a tartozás értékesítését, mely szerint a hátralévő tőketörlesztés összege 4 510 000 forint, az árfolyamveszteség összege: 3 165 000 forint. A nyitó mérlegben szerepeltetni kell az árfolyamveszteséget? Ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
117. cikk / 334 Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
118. cikk / 334 Ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvéd
Kérdés: Két egyszemélyes ügyvédi iroda tagja egyéni ügyvédként folytatná a tevékenységét. Az ügyvédi kamara tájékoztatása szerint ez náluk egy kamarai határozattal "megszűnés nélkül, jogutódlással" megoldható. Az adó és a számvitel területén ezt hogyan kell kezelni? Mindkét iroda kettős könyvvitelt vezet, az egyik az Eva-tv., a másik a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
119. cikk / 334 Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai
Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
120. cikk / 334 Társasházi felújítás elszámolása a társaságnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?
