477 talált cikk a kivezetés kifejezésre

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?

Kérdés: Ingatlanberuházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amelyet halasztott bevételként mutatunk ki. A támogatás a nettó beruházási értéknek az 5 százaléka. Az ingatlan épületből és telekből áll. Az épületnél a maradványérték 80 százalék. Mihez kell viszonyítani a támogatás időbelileg elhatárolt összegének csökkenését? Az ingatlan bruttó értékéhez vagy a maradványértékkel csökkentett bruttó értékhez?

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet vagyunk. A szövetkezeti tag rendelkezik részjeggyel, egy részük átalakított befektetői részjeggyel. A szövetkezeti tag elhunyt, örököse részére a részjegyet a mérlegzáró közgyűlést követő 30 napon belül ki kell fizetni, a részjegyre jutó növekménnyel együtt. A részjegy jegyzett tőkéből való kivezetése a cégbírósági végzés alapján lehet, amely változás bejelentésére a mérlegzáró közgyűlés után kerül sor. Milyen könyvelési feladat van 2007-ben? Hogyan kell könyvelni a részjegyre jutó növekményt? Az átalakított befektetői részjeggyel is az örökösökkel el kell számolni, még 2007-ben. Ezt hogyan könyvelem? Hogyan szerepeljen a mérlegben, mivel a jegyzett tőke változását csak 2008-ban, a cégbírósági végzés alapján tudom könyvelni? A tagsági viszony megszűnt 2007. évben. A befektetői részjegy kifizetése az alapszabály szerint 5 év múlva esedékes. Mi a könyvelési feladat 2007-ben? Be kell-e jelenteni – emiatt – a jegyzett tőke változását? A jegyzett tőkéből történő kivezetés után hogyan kell nyilvántartani?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében nyergesvontató "beszerzése", futamidő 48 hónap. A szerződés megkötésekor a lízingbe adó egy technikai számlát küldött a lízingelt jármű aktiválásához. A lízingbe vevő az induló lízingdíjat az eladónak fizette meg, amelyről a lízingbe adó küldött számlát, amely már pénzügyi teljesítést nem igényelt. A lízing-törlesztőrészletek maradványérték kikötésével kerültek meghatározásra. A lízing lejáratakor a pénzügyi kötelezettség számlán a maradványérték szerepelt. A futamidő végén a lízingbe vevő nyilatkozatot adott a lízingbe adónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. Ez alapján a lízingbe adó a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki, aki azt meg is fizette. Ezután a lízingbe adó nyilatkozatot adott ki a tulajdonjog átszállásáról. Kérdés, a lízingbe vevő tárgyi eszközei között szereplő jármű hogyan kerül ki a cég könyveiből?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?

Kérdés: Területrendezés miatt a társaságnak a fémszerkezetű építményét le kellett bontania, amelynek a nettó értéke 2,5 millió forint volt. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ha kivezetjük az eszközök közül – helyesen értelmezzük-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontját, hogy a 2,5 millió forint terven felüli értékcsökkenés adóalapot csökkentő tényező lesz a haszonanyaggal csökkentett összegben?