4462 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Nemzetközi fuvarozó cég a külföldi tankolások áfáját 2010. január 1-jétől az APEH-hoz benyújtott 10ELEKAFA nyomtatványon igényelheti vissza 2009. évre vonatkozóan is. Helyesen járunk-e el, ha a mérlegkészítésig benyújtott, külföldi adóhatóság által majd visszautalandó áfát aktív időbeli elhatárolással szemben egyéb bevételként állítjuk be a 2009. évi könyvelésbe? (Azért nem üzemanyag-megtérülés, mert a visszaigénylés értékhatárhoz kötött, évi 50 eurót el kell érnie, hogy visszakérhető legyen.) A másik kérdésem, milyen árfolyamot alkalmazzak a gazdasági esemény forintértékének a meghatározásához?

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?

Kérdés: Cégünk tulajdonában van egy nyaraló a Balaton mellett, amelyet a nyári időszakban a dolgozóink vesznek igénybe. Idén jelentősebb felújítást végeztünk (gázbekötés, új bútorzat, konyhai gépek). Ezeket aktiváltuk, és a számviteli politika szerint számoljuk el az értékcsökkenésüket. Ezen tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírással adózási szempontból van-e teendő? Ha igen, mikor és melyik értékcsökkenési leírást kell módosítani?

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?

Kérdés: Egy fuvarszervezéssel, szállítmányozással foglalkozó társaság 2 alkalmazottja részére céges személyautót biztosít, mert a fuvarfeladatok, az értékesítések szervezése, a vételek és eladások belföldön és külföldön jelentős távolságok mellett valósulnak meg. A társaság többmilliárdos árbevételét a két fő dolgozó koordinálja, szervezi, nagymértékben meghatározza a hatékonyságot, a gyorsaságot, az üzletek megszervezését, hogy a munkatársak gépkocsival közlekednek. A személygépkocsik nem luxuskocsik. A fenti tevékenység ismeretében a személygépkocsik besorolhatók-e a termelőtevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök közé?

Kérdés: Cégünk megvásárolta a szomszéd ikerházat 2006-2007-ben. A lakóépületet átminősítették szociális épületté. Jelenleg telephelyfejlesztést hajtunk végre, de ennek útjában áll az ikerház. A tervek szerint teljesen nem lesz lebontva, az utcafrontra néző falak megmaradnának. Mi ennek a számviteli elszámolási módja?

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?

Kérdés: Cégünk nyomtatókba, fénymásolókba tonereket és patronokat tölt, majd értékesít. Vannak olyan értékesítési szerződéseink, amelyekben a nyomtató vagy a fénymásolás javítási költségét (a felhasznált anyaggal) cégünk fizeti abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy az általunk utántöltött patron vagy toner okozta a meghibásodást. A külső cég által végzett javítás számláját, ami a cégünk nevére szól, könyvelhetjük-e igénybe vett szolgáltatásként, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? A társasági adónál ezekkel nem kell növelni az adóalapot?

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?

Kérdés: A 4587. kérdésre adott válasz értelmében a helyi utazásra szóló bérlet értéke után a munkavállalónak kell megfizetnie az adót. A hivatkozott paragrafus alapján ez az adótétel a munkáltatót terheli. Vagy ez is a 28. § (6) bekezdése szerint egyéb jövedelem?