219 talált cikk a költségelszámolás kifejezésre

Kérdés: Munkaszerződésem a cég központját jelöli meg állandó munkavégzési helynek, de körzeti feladatokat látok el. Minden reggel megjelenek az eligazításon, utána a beérkező hibák alapján lejárom a területet, elvégzem az ellenőrzést, javítást. Elszámolhatom-e a felmerült gépkocsihasználatot kiküldetési rendelvényen, vagy útnyilvántartás kell? Ha útnyilvántartás alapján számol el a munkáltatóm, nyilatkozhatok-e a költségtérítésről, hogy ne vonjanak le szja-előleget?

Kérdés: A 4151. számú kérdésre adott válaszban azt írják: "A kiküldetési rendelvényt esetenként, közvetlenül a kiküldetést megelőzően kell kiállítani. A kiküldetéssel kapcsolatos utazási és egyéb költségek elszámolása a kiküldetés megtörténtének igazolása, a kiküldetési rendelvény leadása után lehetséges, nem havonta, hanem esetenként". Ehhez képest a PM főtanácsosa szerint [Szakma 2009/05.] nem szükséges előre kiállítani az Szja-tv. szerinti költségelszámolásra alkalmas kiküldetési rendelvényt, azt utólagos (heti, havi) gyakorisággal is be lehet nyújtani. Kérem, hogy a főtanácsosi vélemény fényében igazolják, hogy álláspontjukat mire alapozzák!

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?

Kérdés: Az M. Zrt.-vel két aláírt támogatási szerződésünk van. A támogatási szerződés 2. sz. melléklete az elszámolható költségeket részletezi, számviteli kategóriákba sorolással. Az 1. támogatási szerződés (e-kereskedelmi rendszer) a 114. Szellemi termékek közé sorolja be a különböző modulok előállítási költségeit, de az adatfeltöltés, tesztelés, oktatás, üzemgazdasági előkészítés (üzembe helyezésig felmerült költségeket) az 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeihez sorolja. (Korábbi kérdésemre adott válaszuk szerint ezeket is a szellemi termék bekerülési értékében vettem számításba!) Kérdésem az, hogy az M. Zrt. ellenőrzése során az ő "besorolása" szerinti könyvelést elvárhatja, vagy én az ő "besorolásuktól" eltérhetek? A megkapott támogatás rendkívüli bevétel lesz, vagy az ő "besorolásukhoz" kapcsolódóan a költségeket ellentételező egyéb bevétel? A támogatási szerződés vissza nem térítendő támogatásról szól, de az tartalmazza a különböző vállalásainkat is. Ezen vállalások miatt a támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni? A 2. támogatási szerződés (minőségbiztosítási és gyártásszervező rendszer) is előírja a költségek számviteli besorolását. Egyik ilyen költség az ISO 14001:2004 környezetközponti irányítási rendszer kialakítása és tanúsítása. Az előírás szerint ez is igénybe vett szolgáltatás. Többen úgy gondolják, aktiválni kell alapítás-átszervezésként. Mi a helyes megoldás? Hol számolandó el a támogatás?

Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?

Kérdés: 1. Egyéni vállalkozó elszámolhatja-e vállalkozás érdekében felmerülő költségei között 2010-ben a 2009. évi vállalkozói osztalék után fizetendő 14% ehót? 2. Egyéni vállalkozó személygépkocsi-használat címén 500 km gépkocsihasználatot elszámolhat-e, amennyiben közeli hozzátartozója tulajdonában lévő gépkocsit szívességi használat alapján vállalkozása érdekében használja? Gépkocsihasználat 500 km-es átalány elszámolása esetén kell cégautóadót fizetnie az egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?

Kérdés: Kft. esetében az ügyvezető bérbeadná személygépkocsiját havi 9 E Ft-ért a kft.-nek. Milyen jövedelme keletkezik az ügyvezetőnek? Milyen adót, járulékot kell a kft.-nek levonni? Számlát nem ad róla, szerződés van a kft. és a magánszemély között. Később a kft. tervezi a gépkocsit megvásárolni, de most anyagilag nem tudja megtenni. A benzint a cég fizeti a cég nevére szóló számlák alapján. Útnyilvántartást vezetnek.

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?