5220 talált cikk a könyv kifejezésre

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.

Kérdés: Átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében az eszközök és kötelezettségek különbözetét képező saját tőke összege milyen sajáttőkeelemnek minősül?

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?

Kérdés: Az átalakuló egyéni cég jogutódjának vagyonleltár-tervezetében a 3 millió forint jegyzett tőkére a Gt. 68. §-ának (2) bekezdése alapján 8 951 044 forint értékű vagyontárgy került kijelölésre. A cégbíró hiánypótlással megkifogásolta mind a két témát. Hogyan kell értelmezni a jegyzett tőke eszközfedezettségét egyéni cég jogutódjánál?

Kérdés: Az Szhk-tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint: a törvényben előírt módon teljesített hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. Ennek ismeretében hogyan kell elszámolni az együttműködési megállapodás alapján a gyakorlati képzésnek helyt adó vállalkozásnál a tanulók gyakorlati képzését elősegítő tárgyieszköz-beszerzést, amikor a beszerzett eszközt nem adják át a szakképző intézménynek?

Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt – a bérbeadó által számlázott – bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?

Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?