2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.

Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?

Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.

Kérdés: Betéti társaságunknál felhalmozódott annyi tőke, hogy a tulajdonos nyugodtan kaphatna kölcsönt lakásépítéshez. Ennek adómentes mértéke a tárgyév elején meglévő jegybanki alapkamat mértéke? Lehetséges-e adómentesen ez alá a kamatszint alá menni? Miként kell az így nyújtott kölcsönt, illetve a kamatkülönbözetet nyilvántartani és elszámolni?

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?