1954 cikk rendezése:
421. cikk / 1954 Víziközmű és útberuházás átadása
Kérdés: Egy ingatlanalap (áfaalany) részéről kialakítás alatt van több telek és egy út. Az út két részből áll: víziközmű és út. A víziközmű engedélyköteles beruházás, és ha kész lesz, akkor ingyenesen át kell adni a helyi szolgáltatónak. A beruházás fordított áfás, mert engedélyköteles. Az ingyenes átadás áfaköteles? A beruházás áfatartalma az alap részéről levonható? Átadásig hogyan szerepel az alap könyveiben? Az út is engedélyköteles beruházás, amit az önkormányzatnak kell majd átadni. Akérdés ugyanaz.
422. cikk / 1954 Haszonélvezeti jog bejegyzése és apportálása
Kérdés: Van egy egyéb szervezet, amely a tevékenysége közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez. Vállalkozói tevékenységből származó bevétele nem keletkezik. Ez az egyéb szervezet az értékelési szabályzatában rögzítette, hogy az eszközök valós értéken történő értékelésével nem él. Egy, a kizárólag saját tulajdonában álló ingatlanra kíván haszonélvezeti jogot bejegyeztetni 10 évre, az általa alapított nonprofit kft. részére, aminek 100%-os tulajdonosa. A haszonélvezeti jog apportként kerül átadásra. Milyen könyvelési tételek merülnek fel a haszonélvezet kapcsán mind a haszonélvezetbe adó, mind a haszonélvezetbe vevő részéről? Az ingatlan könyv szerinti értéke 2021. február 28-án 15 M Ft. Az értékbecslő által megadott adatok: egy hasonló ingatlan piaci kínálati értéke 50 M Ft, a haszonélvezet tárgyát képező ingatlan piaci értéke 45 M Ft, a haszonélvezet piaci értéke a határozatban: 12,5 M Ft.
423. cikk / 1954 Könyvelési anyag elektronikus formában
Kérdés: 2020 októberében egy egyéni vállalkozó elvitte a könyvelési anyagát, az új könyvelő ugyanazt a programot használta. Átadtam neki az eddigi könyvelést, a 2020. évet, elektronikusan. Most felváltva zaklatnak (az új könyvelő és a volt ügyfél), az elmúlt 5 évi könyvelési anyagot elektronikus formában kérik. Jogi útra szeretnék terelni, ha 5 napon belül nem adom át! A papíralapú könyvelési anyagot minden évben visszakapta az ügyfél.
424. cikk / 1954 Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban
Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
425. cikk / 1954 Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön
Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
426. cikk / 1954 Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.
427. cikk / 1954 Hibás alapanyagból készült és értékesített termék
Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
428. cikk / 1954 Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó
Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
429. cikk / 1954 Konditerem kialakítása beruházásként
Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
430. cikk / 1954 Biztosítás keretében autójavítás
Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?
