4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?

Kérdés: Haszonhúzói nyilatkozat hiányában a külföldi személyt megillető kamatból 18 százalék társasági adót vontunk le, vallottunk és fizettünk be. A haszonhúzói nyilatkozat beszerzése után hogyan lehet ezt visszaigényelni, és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Olyan vállalkozásnál, ahol az értékesítés nagy része vállalkozásoknak, kisebb része magánszemélyeknek történik, és erről kézzel készpénzes számlát állítanak ki, minden egyes vevő nevét, adószámát vagy címét kötelező a könyvelésben is rögzíteni a vevők között? És mi a helyzet akkor, ha csak magánszemély részére történik az értékesítés készpénz ellenében?

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.

Kérdés: A külföldi tulajdonos külföldi cége több éven keresztül – kártyás tankolás keretében – megfizette a belföldi társaság tulajdonában lévő kamionok üzemanyagköltségeit. A költségeket a tulajdonos most átszámláztatta. Ugyanezen társaság termelőgépeit is a külföldi társasággal javíttatta meg. A munkákat ez esetben belföldön végezték. A számlát a külföldi anyacég nevére állították ki, amelyet az kiegyenlített. Ezt is átszámlázták. Mi a költségkénti elszámolás feltétele, s azt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.

Kérdés: Társaságunk nagykereskedelmi partnerétől – szerződésben szabályozott módon – mennyiségi rabatot kap. Minden hónap végén 10 db gyógyszer vásárlása után 1 db-ot ingyen kapunk, amit partnerünk nulla forintértéken számláz nekünk, de a termék adó nélküli forgalmi értéke után számlát helyettesítő okmányban áfát hárít át. Levonható-e a számlát helyettesítő okmány áfatartalma, ha a terméket a bevételszerző tevékenységhez használjuk fel? Alkalmazható-e az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének f) pontja? Az Szt. szerint az így beszerzett készletet könyveinkben milyen értéken szerepeltessük? Vagy térítés nélküli átvételről van szó? És akkor az így realizált bevétel elszámolható az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?