Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti ellenértéket.A hivatkozottak alapján a kérdésben szereplő egyszeri előleg nem igazán felel meg az előleggel szembeni követelményeknek, könnyen minősíthető hosszú lejáratú kölcsönnek. Ezek előrebocsátása után a számviteli elszámolásról.Az új Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyszeres könyvvitelről való áttérés utáni beszámoló

Kérdés: A bt. nettó árbevétele alapján egyszeres könyvvitelt vezet, egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készít. Az új Szt. 177. §-ának (1) bekezdése szerint 2004. január 1-jével át kell térnie a kettős könyvvitelre. Az áttérés után a bt.-nek milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...beszámolót lehet készítenie. Egyszerűsített éves beszámolót akkor, ha megfelel a 9. § (2)–(4) bekezdésben foglaltakból következő követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Export: szállítási és rakodási költség megosztása

Kérdés: Az új Szt. 74. §-ának (3) bekezdése szerint az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási költség. Hogyan kell a számlát megbontani és kontírozni, hogy az előírásnak eleget tegyünk, ha az exportáló végzi a szállítást, illetve ha más vállalkozó végzi azt?
Részlet a válaszából: […] ...és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét.Ennek a követelménynek csak akkor lehet egyértelműen megfelelni, ha a szállítást, a rakodást végző vállalkozó számlája – a vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, és az megfelel a számviteli törvény elektronikus okirattal szembeni követelményeinek.Egyéb pontosításokAz új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 1-3. és 6. pontjánál a hivatkozás a tőkepiacról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Bérbeadott épület értékcsökkenése

Kérdés: Elszámolható-e értékcsökkenési leírás (5 százalék) a bérbe adott iroda (épület) után, ha értékéből nem veszít, sőt értéke nő? Vagy ez a tárgyi eszköz is abba a körbe tartozik-e, amely után az új Szt. szerint értékcsökkenést nem szabad elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból adódóan – évről évre nő."Az épületnél, a bérbe adott épületnél azonban ezen követelmények nem teljesülnek, így az új Szt. előírásaival ellentétesen jár el az a társaság, amelyik az új Szt. 52. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...ha eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős, és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye az átlaggal történő értékelés mellett nem teljesülne.Az árfolyam-különbözetet amennyiben az összevontan veszteség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Saját előállítású termék utáni termékdíj elszámolása

Kérdés: Az egyik szakcikkben a szerző a saját előállítású termékek után fizetendő környezetvédelmi termékdíjat a bekerülési érték részeként említi. Import esetén egyértelmű, hogy a környezetvédelmi termékdíj a bekerülési érték része. A saját előállítás esetén a díjat az értékesítéskor, illetve a saját célú felhasználáskor kell megfizetni. Így elvileg a termékdíj nem lehetne a közvetlen önköltség része. Hogyan oldható fel az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell fizetni. A termékdíjnak – a felmerüléskor – az eredmény terhére történő elszámolása az összemérés számviteli alapelv követelményével nem egyeztethető össze (hiszen a termékdíj egy későbbi értékesítéskor az árbevételben megtérül). Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Devizára szóló követelések-kötelezettségek beszámítása

Kérdés: Ha a külföldi féllel szembeni követelést és kötelezettséget kompenzálják, és nem ugyanazon devizanemben van a követelés (DEM), illetve a kötelezettség (USD), milyen devizaárfolyamon történik a kompenzálás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.Ha a Ptk. szerinti követelmények teljesülnek, akkor az erre vonatkozó szerződésben, megállapodásban rögzíteni kell, hogy milyen konkrét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Az egyik tulajdonos elfogadja az éves beszámolót, a másik nem. Mi történik ilyenkor, hiszen a taggyűlés nem fogadta el az éves beszámolót? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kérdésre a válasz az, a taggyűlés által el nem fogadott éves beszámolót is letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Ha ezen követelménynek az adott társaság nem tesz eleget, valójában az új Szt. előírásait, a számviteli fegyelem követelményeit sérti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
130
131
132
136