1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Transznacionális vállalkozás unokavállalata vagyunk. A szállítói teljesítések utalását a szkennelt hazai számlák alapján, külföldön végzik. Felmerült, hogy kézzel írott számlát ne fogadjunk be! Lehetséges ez, ha a szállító nem hajlandó szerződésünk változtatására? Nyilvánvaló-e, hogy ezek után az esetleges szerződésbontás sikerrel megtámadható?

Kérdés: Közhasznú sportegyesület nem egyesületi tagok részére bérleti díj ellenében meghatározott időtartamra lehetőséget biztosít az egyesület sporteszközeinek használatára. Ez vállalkozási tevékenységnek minősül? Közhasznú tevékenységével kapcsolatosan önköltséges áron sporttábort szervez. A beszedett táborozási díj vállalkozási tevékenységnek minősül?

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben – K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.

Kérdés: Autókereskedő cégként a készletre beszerzett autókat zárt végű pénzügyi lízing keretében finanszírozzuk: az importőr számlázza felénk az autókat, a társaság a finanszírozó felé a zárt végű lízing igénybevételéhez, a lízingcég visszaszámlázza társaságunknak ugyanazon az áron. Amikor az autót a végső vevőnek eladjuk, a lízing végtörlesztése után kiszámlázzuk a tényleges ügyfélnek. Ha készletfinanszírozási konstrukció igénybevételéhez mindenképpen szükséges kiállítanunk a kimenő számlát, az áfás, számviteli szempontból árbevétel? Újra készletre vesszük, a végső vevőnek eladjuk, az is árbevétel? Ez így iparűzési adó szempontjából sem jó. Mi a probléma?

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?

Kérdés: A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások – összegüket tekintve – általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!

Kérdés: Vállalkozásunk családbarát vállalkozás pályázaton nyert összeget (vissza nem térítendő, elő­finanszírozott) a dolgozók gyermekeinek játszószoba és tanulószoba kialakítására, valamint céges összetartás étel- és italfogyasztására. Hogyan számoljuk el a támogatást és a felmerülő kiadásokat? Jól gondoljuk, hogy az áfa nem vonható le?

Kérdés: A Számviteli Levelek 318. számában a 6519. kérdésre adott választ nem értem. A Ptk. a 6:257. §-tól a fuvarozási szerződésről szól, vagyis a fuvarozási szerződést nem lehet vállalkozási szerződésnek tekinteni? Azt is írják, hogy az adóalany mind a megrendelőjével, mind az alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ha a megbízóval kötnek szerződést, ami tartalmazza, hogy igénybe vesznek alvállalkozót, akkor ez nem tekinthető vállalkozási szerződésnek? Mikor mondható ki a szerződéses kapcsolat? Kérem, segítsenek értelmezni a problémámat, hisz sok olyan vállalkozói szerződés van, ahol az egyik fél igénybe veszi a másik vállalkozó szolgáltatását, és mindhárom fél tudja, hogy kinek mi a dolga!