Kiegyenlítetlen járó kamat

Kérdés: A kft. hitelt nyújtott egy másik kft.-nek 2007. évben. Szerződés szerint a 2007. évre járó kamatot aktív időbeli elhatárolással a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolta. A kamat 2011 áprilisáig sem folyt be. Mi ilyenkor a helyes számviteli elszámolás? Az adózásban szükséges a korrekció?
Részlet a válaszából: […] ...követelés, és mint ilyent kell az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 10. pontja alapján minősíteni. Ha megfelel a behajthatatlankövetelés követelményének, az időközben a járó, de nem esedékes kamatbólesedékessé (követeléssé) minősült kamat, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Felmondott lízingszerződés

Kérdés: A kft. személygépkocsit lízingelt. A pénzügyi lízingszerződés adásvételi jellegű szolgáltatásai vonatkozásában a kft. a szerződéstől a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elállt, míg a használati szolgáltatást azonnali hatállyal felmondta 2010-ben. A lízingcég a személygépkocsit a kft.-től 2010-ben elvitte. A lízingcég 2011. márciusig nem állított ki helyesbítő számlát. A gazdasági eseményt hogyan kell könyvelni a kft.-nél? Milyen hatása van az adott ügyletnek a társaságiadó-alapra 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbeadó megsértette a számviteli törvény hivatkozott, tételes előírásait, demegsértette a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit is, amegtörtént gazdasági eseményről nem állított ki szabályszerű bizonylatot, azazhelyesbítő számlát (az Szt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címke:

Követelés, kötelezettség kimutatása számla nélkül

Kérdés: Lehetséges-e úgy követelést vagy kötelezettséget kimutatni egy adott időpontban, hogy arról a bizonylat még nem vagy csak később áll rendelkezésre? Például januárban bocsátják ki a decemberi teljesítésű számlát.
Részlet a válaszából: […] ...az igénybe vett szolgáltatáshozkapcsolódó kötelezettségeket érintjük csak!A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem legfontosabbkövetelménye, hogy a gazdasági eseményekről szabályszerű bizonylatot kellkiállítani. Ez az előző bekezdésben megjelölt esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.
Kapcsolódó címkék:  

CTI Business devizaárfolyam használata

Kérdés: A társaság a devizás tételek forintra átszámításánál a CTI Business üzletágba tartozó ügyfelek részére – a bank által honlapon – közzétett ("CTI Business devizaárfolyamok 1 egységre 10 000 USD alatti tranzakciók esetén") árfolyamot alkalmazza. Elfogadható-e ez az árfolyam az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint meghirdetett devizaárfolyamnak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt információk alapján úgy látjuk, hogy a CTIBusiness devizaárfolyamok nem felelnek meg az előbbiekben hivatkozott törvényikövetelményeknek. Bár a törvényi előírás külön nem szól arról, de a számvitelialapelvekkel ellentétes lenne az – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...határidővel. Ez esetben a számviteli és az áfaelszámolás – a bérletidíjtól eltérően – elválik egymástól.A számlával kapcsolatos követelményeket ez esetben isalapvetően az Áfa-tv. 169. §-a határozza meg. [Ez esetben is célszerű a számlánfeltüntetni az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Befektetési célú arany, ezüst

Kérdés: A kft. bécsi cégtől befektetési céllal aranyat, ezüstöt vásárol. Az Szt. és az Áfa-tv. szempontjából hogyan kell ezt könyvelni és nyilvántartani? Mi a könyvelés bizonylata? Hova kell könyvelni a vásárláskor azonnal fizetendő ázsiót? Ha értékesítik a nemesfémet, hova kell könyvelni a hozamot? Az ezüst eladásakor kell-e számlát kiállítani? Ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...között változatlan állapotban maradnak), továbbáabból is, hogy nem felelnek meg az Szt. 24. §-ának (1) bekezdésébenmegfogalmazott követelménynek, nem az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, aműködést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A készletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...a garanciális időszak lejárata előtt, ha a megrendelőt felszámolják,azaz teljesülnek az Szt. behajthatatlan követelésre vonatkozó követelményei.Azelvégzett, számlázott munkákkal kapcsolatos garanciális visszatartás azonbannem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Forgalommal arányosan adott engedmény 2010-ben

Kérdés: A társaság építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A beszerzés kereskedőházon keresztül történik, amely cég áll kapcsolatban a termelőkkel, és több viszonteladónak értékesít. A kereskedőház naptári évi elszámolással forgalomarányos bónusz-visszatérítésben részesül a termelőtársaságoktól, amelyet vevői között – a forgalom arányában – szétoszt. A bónusz mértéke a forgalmazott értékek függvényében sávosan emelkedik. Így a bónusz végleges összege – bonyolult számítások eredményeként – a kereskedőház számára sok esetben csak júliusban áll rendelkezésére, és csak ezt követően történhet meg a vevői közötti szétosztás (a mérlegek zárását követően). A számviteli törvény 2010. 01. 01-től hatályos elő­írása alapján az üzleti évhez kapcsolódó, forgalommal arányosan utólag adott/kapott engedményt – a pénzügyi rendezéstől függetlenül – egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként ki kell mutatni az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben, a két fél közötti elszámolás alapján. Miután a bónusz összege jelentős, értéke befolyásolja a társaság mérleg szerinti eredményét, a társasági adó alapját, a társaság számára nem közömbös az, hogy a bónusz melyik év eredményében kerül kimutatásra. Ezen változással a 2010. évi beszámolóban a 2009. évről áthúzódó bónuszok mellett a 2010. évre járó bónuszok is kimutatásra kerülnek, tehát 2 év bónusz összegével nő az eredmény, amely az évek közötti összehasonlítást is torzítja. Helyesen értelmezzük a számviteli törvény hivatkozott előírásait, vagy elégséges azon bónuszösszegek szerepeltetése, amelyek befolytak, vagy a kereskedőház megküldte részünkre a bónuszelszámolást a mérlegkészítés időpontjáig (nálunk január 31-ig)? Mit tegyünk azokkal a bónuszösszegekkel, amelyek a mérlegkészítés időpontjáig nem folynak be, és az összegről még bónuszértesítő sem érkezett, az összeg nagysága számítással sem támasztható alá?
Részlet a válaszából: […] ...-külső okok, alapvetően a pénz hiánya miatt – nem teljesülhetnek a számvitelialapelvek (elsősorban az összemérés, a teljesség elve) követelményei, és így abeszámoló sem a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet mutatja.Aszámviteli törvény 2010. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatás vagy tevékenység ellenértéke

Kérdés: A Vagyonkezelő Zrt. egyik ügyfele tisztán önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. Tevékenysége – többek között – zöldterület kezelése, lakó- és nem lakóépület építése, folyadék szállítására szolgáló közmű építése, máshová nem sorolt építés, kátyúzás, mint közhasznú tevékenység. A közhasznú tevékenység ellátására működési célú támogatás kap, amely egy összegben kerül meghatározásra, tevékenységenként nem különül el. Az átutalás havonta több részletben történik. Ezen közhasznú tevékenység – amelynek egy része az önkormányzat feladatkörébe tartozik – ellenértéke nem kerül kiszámlázásra. Ingyenes szolgáltatásnak minősül a ki nem számlázott közcélú szolgáltatás? Kell-e áfát fizetni utána? A működési támogatást kell-e arányosítani?
Részlet a válaszából: […] ...(megállapodás,esetleg önkormányzati határozat) alapján a támogató a támogatás címzettjével (anonprofit kft.-vel) szemben olyan követelményeket támaszt, amelyeket atámogatottnak ténylegesen el kell végeznie. Ilyen lehet például az, amikor azönkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címke:

Számla e-mailen PDF formában

Kérdés: A 4601. kérdés alapján adott válaszban hivatkozott paragrafust 2010. 09. 27-i nappal hatályon kívül helyezték. Erre hivatkozva szállítónk e-mailen PDF formában kívánja a továbbiakban a számlát részünkre megküldeni. Helyesen jár el?
Részlet a válaszából: […] ...csak 1 példányban legyen nyomtatható."A hivatkozott rendelkezés hatályon kívül helyezése csakannyit jelent, hogy 2010. 09. 27-től nem követelmény a számla példányainak amegkülönböztetése. A hatályon kívül helyezéssel azonban nem változtak azelektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
79
80
81
137