1369 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: A társaság alkalmazottai sok esetben kiküldetési rendelvény alapján használják a saját tulajdonukban lévő személygépkocsit. A költségeik ellentételezésére a társaság fizeti a futott kilométerek alapján az APEH-norma szerinti költségtérítést, valamint a 9 Ft-ot kilométerenként. Legfeljebb milyen időszakra adható előre kiküldetési rendelvény?

Kérdés: A 2361. és a 3937. számú kérdésekre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezzük: elég-e, ha havonta egyszer számoljuk el a beltaggal a készpénzes számlákat? Jó-e az, ha a kiadási és a bevételi pénztárbizonylat nem szigorú számadású, hanem egy saját belső sorszám alapján, elszámolásonként – havonta – a sorszámot eggyel növeljük? A házi készítésű kiadási és bevételi pénztárbizonylatot alá kell-e írnia a pénz be- és kifizetőjének?

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: A 2008. évi beszámoló összeállításának díját a számlát kiállítónál el kell-e határolni 2008. évre, vagy az a 2009. évi árbevétel része?

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?

Kérdés: Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?

Kérdés: A 3840. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem. Amennyiben a pénztáros és a társaság írásban megállapodik, hogy a pénztárhiányt a pénztáros havi részletekben, kamat felszámítása nélkül megtéríti a társaságnak, kell-e alkalmazni az Szja-tv. 72. §-át? Keletkezik-e a pénztárosnál kamatkedvezményből származó jövedelem? A pénztáros által megfizetett, vagy a fizetendő összeget kell egyéb bevételként elszámolni?

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?