Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...33. §-ának (2) bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Forintért vásárolt valuta árfolyama

Kérdés: Ha a külszolgálat ellátmányához szükséges valutát forintért vásároljuk, miért kell a napidíj, illetve annak szja-vonzata, valamint a valutával fizetett költségek forintosításakor a kifizetést megelőző hó 15-i MNB devizaárfolyamot használni? Tudjuk, hogy mennyibe került a valuta, így ismert a kiadás forintösszege is. Csak feleslegesen gyártunk árfolyam-különbözeteket, amelyek összesenjükben végül is semlegesítik egymást.
Részlet a válaszából: […] ...egyébként pontatlanok, az Szja-tv. előírásai nem vonatkoznak a számviteli elszámolásra.Az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi pénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Külföldön megfizetett adó elszámolása

Kérdés: Mi a helyes könyvelési, kontírozási megoldása a külföldön megfizetett, visszatartott adó elszámolásának?
Részlet a válaszából: […] ...külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A hivatkozott előírás csak a nyereségadóról szól, de ideértendő minden olyan adó, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Külföldi követelés leírása

Kérdés: A társaság külföldi követelését 5 éve nem tudja behajtani. A külföldi vevőről biztos információi vannak a magyar társaságnak, mert a külföldi cégben tulajdonosi érdekeltsége van. A külföldi cég a kiszállított árukat folyamatosan értékesítette, az ellenértéket pedig felélte. A magyar társaság leírhatja-e követelését, kell-e ehhez a magyar devizahatóság engedélye?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi követeléseket is az Szt. 55. §-ában foglaltak alapján kell értékelni és a mérlegben szerepelteni. A külföldi vevő minősítése alapján a szóban forgó követelésnél – a rendelkezésre álló információk alapján – bizonyára értékvesztést számoltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Hivatalos külföldi utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezető igazgató külföldi partneréhez megy, valószínűsíthető, hogy a vállalkozás érdekében utazik. Ilyen esetben a felmerült költségek elszámolásához mindenképpen szükséges egy belső bizonylat is. Ez a belső bizonylat a kiküldetési rendelvény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Báli rendezvények belépődíjai

Kérdés: Napjainkban igen elterjedtek Magyarországon a különböző báli rendezvények. Ezek jelentős gazdasági, üzleti és társadalmi eseménnyé váltak. Ezen rendezvények belépődíjainak elszámolása reprezentációs költségnek minősül-e? A gyakorlati életben többféle eset fordul elő, pl. a társaságok ügyvezetőinek belépőjegyei, belföldi és külföldi üzleti partnereknek biztosított belépőjegyek stb.
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmát az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése határozza meg, és ezt a fogalmat veszi át minden, közterhet meghatározó törvény (az áfa kivételével), míg a társasági adóban eddig alkalmazott fogalom hatályon kívül került.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem számolható el a külföldinek fizetett franchise-díj közvetített szolgáltatásként.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás számviteli értelmezését. Eszerint közvetített szolgáltatásról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Külföldön lévő fióktelep számviteli, adózási feladatai

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaságnak Németországban bejelentett fióktelepe van. Hogyan kell a kinti könyvelés adatait az év végi beszámolóba integrálni? Van-e Magyarországon adóbejelentési teendő? Németországban az adóhatóságnál bejelentették a fióktelepet.
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon bejegyzett társaság külföldi telephelyén, fióktelepén végzett tevékenység valamennyi gazdasági eseményét, eszközeit és kötelezettségeit, az azokban bekövetkezett változásokat tételesen és folyamatosan (nem elegendő csak az év végén) ugyanúgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet.A Gt. szerint, ha a társasági szerződés nem rendelkezik eltérően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
75
76
77
93