Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehetséges. A kérdésből nem derül ki, hogy az eszközfejlesztésre kapott támogatást miért könyvelték a tőketartalékba? Azért, mert mondták, vagy mert a támogatási szerződésben rögzítették, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Mikrogazdálkodó fejlesztési tartaléka

Kérdés: 2013. évre mikrogazdálkodói beszámolót készítünk. Ebben a sajátos beszámolási formában lehetséges fejlesztési tartalék képzése? 2013. évben van eredménye a vállalkozásnak, 2014-ben jelentős beruházást hajtunk végre, ehhez a fejlesztési tartalékot fel tudnánk használni.
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó (társaság) is a Tao-tv. hatálya alá tartozik, és mint ilyenre vonatkoznak a Tao-tv. rendelkezései.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Áfás beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdés szerinti beruházással megvalósuló tárgyi eszközök az Áfa-tv. 87. §-a szerint értékesíthetők-e adómentesen. Véleményünk az, hogy nem, azaz csak adóköteles lehet az értékesítés is, és így a térítés nélküli átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Miniszteri rendelet szerinti támogatás

Kérdés: Társaságunk a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet alapján technológiai berendezések korszerűsítése céljából történő beszerzéshez vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, melynek forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA). A kapott támogatás összegét a folyósítás után a tőketartalékba kell helyezni, majd a lekötött tartalékba átvezetni, vagy más módon kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A 116/2013. (XII. 12.) VM rendelet a támogatásnak a támogatónál történő elszámolásáról nem rendelkezik. De nem rendelkezik az EMVA-ból kapott támogatás számviteli elszámolását szabályozó 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet sem. Így – külön előírás hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a 13 olyan esetet sorol fel, amelyek bekövetkeztekor – a törvény rendelkezéséből fakadóan – megszűnik a kisadózók tételes adója szerinti adóalanyiság. Ezeknek a többségéről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót, mint ahogy ez a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) választásakor a betéti társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól. Ezen adóalanyiság megszűnésekor visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontjával záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] A cégtörvény szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bt. is) és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a társaság, az egyéni cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy az ügyvéd nem ért a számvitelhez, a számokkal is problémák vannak, de a Gt. vonatkozó előírásait sem értelmezi helyesen.A Gt. 159. §-ának (3) bekezdése szerint a törzstőke 114. § (1) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
13
14
15
35