Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] A határidős ügyleteknek két egymástól lényegesen eltérő alapesetét különböztetjük meg: a határidős leszállítási, illetve a határidős elszámolási ügyleteket.A kérdésben leírtak alapján, az adott esetben, határidős leszállítási ügyletről van szó, bár a kérdések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő tőkeemelés során figyelembe vette-e a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél

Kérdés: Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy igen.A számviteli előírások alapján a lízingbe vevőnek a lízingelt eszközt (a személygépkocsit is) beruházásként kell a lízingbevételkor elszámolnia a számlázott értéken, és a lízingbe adóval szembeni kötelezettségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 5. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. A katás adóalanyiság megszűnése időpontjával a bt. visszakerül a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Meglepő a kérdés. Egyértelmű azonban a válasz akkor, ha az osztalékot, az osztalékelőleget magánszemély tulajdonosok részére kívánják kifizetni. Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése alapján a kifizető (minden gazdasági társaság ilyen, ideértve az ügyvédi irodát is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése eléggé egyértelműen választ ad a kérdésre: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Tehát akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzés nélkül

Kérdés: A kft. saját tőkéje tőkevesztés miatt – két egymást követő üzleti évben – nem érte el a cégbíróságon bejegyzett 3000 E Ft-ot, ezért a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy 2013. évben a jegyzett tőkét 500 E Ft-ra csökkentik. Az új társasági szerződést a tulajdonosok jóváhagyták, azt a jogi képviselő útján elektronikusan a cégbíróság részére megküldték. A 2013. évi beszámoló készítése során folyamatos tájékoztatást kértünk az ügyvezetőtől a tőkeváltozással kapcsolatosan. A válasz az volt, hogy a jogi képviselő nem kapott a cégbíróságtól visszajelzést. Az ügyvezetőtől utasítást kaptunk arra, hogy állítsuk össze a beszámolót a leadott cégbírósági anyag szerint. A tulajdonosok a beszámolót 500 E Ft jegyzett tőke összeggel fogadták el. A beszámoló közzététele megtörtént. 2014. június 19-én kiderült – a cég jogi képviselője megállapította –, hogy nem történt meg a tőkeleszállítás cégjogi rendezése, emiatt a tulajdonosok a tőkét pótbefizetéssel oldják meg, a társasági szerződés átdolgozásával. Az előbbiekből következő problémát hogyan lehet feloldani, rendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a számviteli szolgáltató (a könyvelő) a bizonylati fegyelem követelményét még az ügyvezető utasítására sem sértheti meg. Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a jegyzett tőke felemelése, illetve leszállítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Evából visszatérés

Kérdés: Az evából a Tao-tv. hatálya alá visszatérő bt.-nek az evába való belépésekor 1 millió forint értékű ingatlana volt, amelyet az Eva-tv. hatálya alatt felújított, ingatlanszakértő szerint jelenleg 16 millió forintot ér. Ezt az ingatlant a visszatérés után is használni kívánja. Ezen tétel miatt keletkező összeg hogyan szerepel az eredménytartalékban? Adózott vagy adózatlan?
Részlet a válaszából: […] Az eva választásakor a betéti társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól, az evaalanyiság megszűnésekor pedig visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontjával záró leltárt és záró mérleget kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehetséges. A kérdésből nem derül ki, hogy az eszközfejlesztésre kapott támogatást miért könyvelték a tőketartalékba? Azért, mert mondták, vagy mert a támogatási szerződésben rögzítették, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szól. A hivatkozott jogszabály alapján eszközfejlesztési támogatást kapott a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
14
15
16
37