Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Alapítás-átszervezés aktiválható költségei

Kérdés: Az ISO-rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségeit az alapítás-átszervezés költségei között kell elszámolni, és – amennyiben a gazdálkodó úgy döntött – aktiválni lehet. A minősítést végző külső cég által számlázott összegen túlmenően milyen költségek aktiválhatók?
Részlet a válaszából: […] A minőségbiztosítási rendszer (ISO-rendszer) bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei valóban az alapítás-átszervezés költségei közé tartoznak. A válasz előtt előre kell azonban bocsátani a következőket: nem elsősorban számvitel-politikai döntés az ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 25. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy alapítás-átszervezés aktivált értékeként milyen tevékenység költségeit lehet kimutatni. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. Természetesen azok, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény VI. fejezete tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításait (a 118-133. §-okban). Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy legalább ilyen fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
…
34
35
36
37