Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 187. §-ának (2) bekezdése alapján a dolgozói részvényt – a 255. §-ban meghatározottak szerint – a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 százalékáig lehet forgalomba hozni. A 255. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Átalakuló egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében az eszközök és kötelezettségek különbözetét képező saját tőke összege milyen sajáttőkeelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cég átalakulásával a 844. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Itt csak szorosan a kérdésre válaszolunk.Az átalakuló egyéni cég vagyonmérleg-tervezete első oszlopában a könyv szerinti érték részeként az eszközök és a kötelezettség beállítása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 95. §-ának (1) bekezdése szerint: a társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni. Ebből az következik, hogy a beltag kilépésekor meglévő saját tőke (csökkentve azt az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság átalakulásának szabályait elsősorban a Gt. VII. fejezete (az 59-80. §-okban) tartalmazza. E szerint kell eljárni akkor is, ha a kft. alakul át betéti társasággá, azzal, hogy az átalakulásról szóló közleményben a Gt. 65. §-a (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Feltételekkel kapott támogatás a lekötött tartalékban

Kérdés: Lekötött tartalékba kellett-e helyezni 2001. január 1-jével a korábbi 5 év folyamán támogatással vásárolt és még meglévő erő- és munkagépek miatt igénybe vett támogatásból az 5 évből még hátralévő összeget?
Részlet a válaszából: […] Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a szerint fejlesztési célú juttatás adható, amelyet – a jogtalanul igénybe vett támogatás kivételével – visszafizetési kötelezettség nem terhel. Ezen Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Telepített gyümölcsös üzembe helyezése

Kérdés: A telepített gyümölcsös a telepítés évétől számított 3-8 év után fordul termőre. Mikor kell aktiválni? Mikor kezdhető el az értékcsökkenés elszámolása? A telepítéssel kapcsolatban igényelt, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás könyvelhető-e a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett ültetvényeket is. A kérdés elsődlegesen tehát az, milyen időpontot kell (lehet) az ültetvényeknél (ideértve a telepített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Az új Szöv-tv. és Szöv-tv. is szabályozta, hogy a szövetkezeteknek mikor kellett, illetve kell fel nem osztható vagyont létesíteniük. Állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
…
33
34
35
36