Garanciális javítások költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vezérképviseletükről szól. Ez az adott esetbenazonban csak úgy értelmezhető, hogy a vezérképviselet egy másik cég (például akérdező cég anyavállalata). Ha feltételezésünk helyes, akkor a kérdésbenleírtakat az Szt. követelményeivel nem lehet összeegyeztetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatás áfája

Kérdés: ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez kért a társaság a GKM-től 50 százalék, illetve fix összegű vissza nem térítendő támogatást. Ez a bevezetéssel kapcsolatosan felmerült kiadások és költségek áfatartalmának 50 százalékos visszaigénylését teszi lehetővé? Ha igen, akkor minden bejövő számla áfatartalmának 50%-át lehet visszaigényelni, vagy a támogatás hónapjában egy öszszegben?
Részlet a válaszából: […] Az ISO minőségbiztosítás rendszer bevezetésének költségei afelmerülés időszakának eredményét terhelik, bár az Szt. 25. §-ának (3)bekezdésében leírt feltételek mellett az alapítás-átszervezés aktiváltértékeként is kimutatható (ez esetben maximum 5 év alatt terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás

Kérdés: Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os értékcsökkenési leírási kulcsa? Az áfabevallásban fel kell-e tüntetni saját vállalkozásban végzett beruházásként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítása bérbe vett ingatlanon is elvégezhető a saját vállalkozásban végzett beruházásszabályainak megfelelően. Ezen felújítás tényleges költségeit (ideértve afelhasznált vásárolt anyagok bekerülési értékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Személygépkocsi fenntartásának áfája

Kérdés: A kft. főtevékenysége az 5010 TEÁOR-szám szerinti gépjármű-értékesítés, ezen túl a tevékenységi körébe tartozóan személygépkocsi-kölcsönzéssel és gépjárművek szervizelésével, javításával, karbantartásával is foglalkozik. Helyesen értelmezte-e a kft. az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdését, ha a bérbe adott személygépkocsik fenntartásához kapcsolódó termékek és szolgáltatások áfáját levonta, a saját maga által végzett javítás esetén pedig áfát nem fizetett?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 33. §-ának (3) bekezdése alapján a 33. § (2)bekezdésének f) pontja szerinti, a személygépkocsi üzemeltetéséhez,fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzésére és szolgáltatásokigénybevételére vonatkozó levonási tiltás nem vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Ausztriába fuvarozó személytaxi áfája

Kérdés: Hogyan kell 2004. május 1-je után az Ausztriába fuvarozó személytaxi-szolgáltatás áfáját elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 12. §-ának a) pontja alapján a nemzetköziközlekedéshez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak minősül a személyszállítás(ideértve a tranzit személyszállítást is), ha az indulás vagy a célállomáshelye másik tagállam vagy harmadik ország területe. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Telek áfájának visszaigénylése

Kérdés: A 2003-ban vásárolt telek tereprendezési munkáinak áfáját nem igényeltük vissza. A telek területének 50%-át 2003-ban értékesítettük, a fennmaradó 50%-ot 2004-ben. Visszaigényelhető-e a 2004. évi értékesítésre jutó, 2003-ban vissza nem igényelt áfa?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból valószínűsíthető, hogy a telekmegvásárlása értékesítési céllal történt. A 2003-ban hatályos szabályozásszerint a telekértékesítés még tárgyi adómentes tevékenységnek minősült[Áfa-tv. 2. számú melléklet 1. pontja], így az ahhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Beruházás lakóhely és iroda célját szolgáló ingatlanon

Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a beruházást a kft. valósítja meg, első lépéskénta teljes összeg a kft. beruházásaként számolandó el, de arányos részétellenérték nélküli juttatásként indokolt átadni a magánszemélyeknek, amelynekrévén a magánszemélyek adóköteles jövedelemhez jutnak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Rendeltetésváltozás beruházásnál

Kérdés: Társaságunk vett egy szállodát. A vezetés úgy döntött, hogy nem üzemelteti szállodaként, abban lakásokat alakít ki. Részleges bontások történtek. A lakásokat eladjuk, de az épület földszintjén kialakítandó üzlethelyiséget a kft. tulajdonosa akarja hasznosítani. Hogyan kell a költségeket elszámolni és megosztani? A társaság a szállodát 2003-ban piaci értékére felértékelte. Mi legyen az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kérdést nem pontosan fogalmazták meg. Nem derül ki belőle, hogy a megvásárolt szállodát szállodaként rendeltetésszerűen használatba vették-e vagy sem, mielőtt a vezetés úgy döntött, hogy azt szállodaként nem üzemelteti. Bár abból, hogy az épületet 2003-ban piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

El nem különíthető beszerzések áfájának megosztása

Kérdés: 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése szerint az adóalanyiságot eredményező és nem eredményező tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzéseknél is lehetőség nyílik az arányosításra, és ennek alapján a részbeni levonásra. Milyen vállalkozói kört érinthet ez? Ha az Szt. hatálya alá tartozókra is vonatkozik, akkor ott hogyan kell ezt könyvelni? Lehet-e a számlát részben a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, részben nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. §-ának (2) bekezdése adóalanyról szól. Adóalany viszont lehet természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Támogatásból is finanszírozott tevékenység

Kérdés: Egy kiskereskedelmi egység forgalmának felét gyógyászati segédeszközök értékesítése, másik felét cipő értékesítése teszi ki. A vevő a gyógyászati segédeszközöket vénnyel vásárolja, az ár egy részét kifizeti, a másik részét a vállalkozás számlázza a MEP-nek, áfásan. Államháztartási támogatásnak minősül-e a MEP térítése? Ha igen, kivonható-e az arányosításból a cipő forgalma, amihez nem kapcsolódik támogatás? A cipő értékesítésének bevétele, beszerzése jól elkülöníthető!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a gyógyászati segédeszközök értékesítése olyan értékesítés, ahol a MEP-től kapott támogatást (árkiegészítés, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatás) az Áfa-tv. 22. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
4
5
6
7