2176 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Melegétel-utalványt adunk dolgozóinknak 6000 Ft/hó. GYED-en, majd GYES-en lévő kismamának adható-e adómentesen?

Kérdés: Szabályszerűen jár-e el egy cég, ha a teljes munkaidős dolgozóinak kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására havi 3500 Ft-os utalványt juttat adómentesen, míg a napi 4 órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók 1750 Ft-os utalványt kapnak? Mi lenne a helyzet akkor, ha a dolgozó írásos nyilatkozatban választhatna, hogy 6000 Ft-os étkező vendéglátás igénybevételére jogosító utalványt, vagy 3500 Ft-os, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kér-e?

Kérdés: Egy cég fotózással foglalkozik, és értékesít is a fotózáshoz kellékeket, eszközöket. Minden vevőnek ajándékba ad a vásárlás mellé egy polaroidfilmet, aminek a beszerzési értéke 220 Ft. Érvényesítheti-e a cég ezeket a költségeket reklámozás miatt felmerült költségnek? Adhatja-e ezeket ingyen, vagy járulékköteles ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Egy bt. beltagja főfoglalkozású jogviszonya mellett – mint személyes közreműködésre jogosult és köteles – ügyvezető a bt.-ben. Az üzleti partnerekkel való kapcsolattartást az ügyvezető saját tulajdonában lévő gépkocsijával bonyolítja le. Gépjárműhasználat címén, útnyilvántartás alapján elszámolható-e a bt.-ben a 3 Ft/km-es általános és az APEH által közzétett egységárral számított üzemanyagköltség?

Kérdés: A kft. egy magánszemélytől több éve bérel egy telephelyet, amit tárolásra használt. A kft. bővítette tevékenységi körét, és a bérelt telephelyen műhelyt szeretne építeni. A szükséges építési engedély megvan. A magánszemély hozzájárult az építéshez. A bérleti szerződést 20 évre meghosszabbítják. Az épület fenntartási költségei a kft.-t terhelik. A kft. könyveiben hogyan szerepeljen az épület?

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)

Kérdés: Az idegenvezetők gyakran utaznak taxival, arra hivatkozva, hogy a csoport programja hajnalban vagy késő éjszaka ér véget. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez? Ha nem, milyen bizonylatokkal kell alátámasztani a taxi használatának szükségességét?

Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?